Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál

50

meg. Elegendő a nátrium milligrammjának’tízmilliomodrészét is a Bunsenlángba helyezni, a sárga vonal azonnal jelentkezni fog a színképben.

A lithiumgőz színképében élénkvörös, a báriuméban fűzöld, a rézében kékeszöld vonal jelentkezik. Ezekből a vonalakból lehet következtetni arra, hogy milyen izzó anyag létesíti a színképet. A színkép vizsgálatára szolgáló távcsöves készüléknek, színképelemző (spektroszkóp) a neve.

Kirchhoff nevezetes kísérleténél fehér fényt bocsátott át hevített nátriumgőzön s azután a színképelemzővel felbontotta a fényt. A nyert színkép sárga vonalának helyén most pontosan ott volt az ismert D-vonal. Ezt úgy magyarázta meg, hogy a nátriumgőz a fehér fény összes színeit

Spektroszkóp.

átengedi, kivéve azt az egyet, amelyet ő saját maga is kibocsát. Utóbb sok más anyaggal is elvégezte ezt a kísérletét és meggyőződött róla, hogy előbbi megállapítása általános érvényű azzal a különbséggel, hogy a D-vonal helyett, más-más sötét vonal jelent meg a színképben. De egyazon anyagnál mindig ugyanaz a sötét vonal.

Az észleltek alapján a következő, igen nevezetes törvényt állította fel : »Minden elem gőze, a rajta átmenő fehér fényből csak azokat a hullámhosszúságúakat nyeli el, amelyeket ő maga is kibocsátani képes.« Kirchhoff törvényének alkalmazása, tökéletes anyagmegállapító eljárásnak bizonyult s általa követői hamarosan az új elemeknek egész sorát fedezték fel Ezek : rubidium, caesium, indium, gallium, thallium, germánium, argon, neon, krypton, xenon és még sok más elem.

Fraunhofer titokzatos vonalaiból meg lehet állapítani, hogy milyen gázok és gőzök vannak a Nap légkörében. A D-vonal például azt mutatja, hogy a Nap légkörében nátriumgőz is van. De a Nap színképe elárulja