Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

II. Találmányok és felfedezések az ókortól napjainkig

36

A tudomány minden ágára esnek felfedezések. Az orvosi felfedezések közül nevezetesebbek :

1901-ben Dutton felfedezi az álomkór bacillusát,

1906-ban Koch megtalálja a gyógyszerét,

Schaudinn és Hoffmann felfedezi a vérbaj kórokozóját, 1909-ben Ehrlich előállítja a vérbaj legradikálisabb gyógyszerét a Salvarsan-t.

Nagyjelentőségű még a cukorbetegség gyógyszerének, az insulinnak felfedezése, melyet egy fiatal amerikai orvos Banting 1922-ben fedezett fel. Nagyfontosságú a vitaminok felismerése, melyek közül az A-vitamint 1912-ben Hopkins, a B.-vitamint ugyanebben az évben Funk és a C.vit,amint Horstnak sikerült felfedeznie. Szent-Györgyi Albertnek, a világhírű nobeldíjas szegedi egyetemi tanárnak 1933-ban tett nagyjelentőségű felfedezése módot nyújt a C-vitaminnak a paprikából való kristályos előállítására.

1931-ben Minoth, Murphy és Whipple amerikai orvosok fedezik fel a vészes vérszegénység ellenszerét, a májterápiát. Az utolsó évek egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése Domack nobeldíjas német professzornak prontosil-ja, amely a szepszis leghatásosabb ellenszere.

A fizikai és kémiai felfedezések terén is igen jelentős a haladás.

F. Haber német kémikusnak nevéhez fűződik a legujabbkor egyik legnagyobb kémia-technikai felfedezése : a nitrogénnek levegőből való előállítása, valamint az ammóniák mesterséges előállítása nitrogén és hidrogén zseniális egyesítéséből. A mesterséges ammoniákot főleg a salétrom előállítására és a műtrágyázás céljára használják fel. A világháborúban a lőporgyártás kizárólag Haber »levegősalétromának« felhasználására volt utalva, mert a chilei-salétrom behozatalától el voltunk zárva.

A festékgyártás terén nagy eredmény az indigó mesterséges előállítása. Kimagasló eredménye még a szintetikus kémiának а к aucsuk és a műselyem feltalálása.

Jelentős haladás mutatkozik a szénnek, könnyen illó, mótorhajtásra alkalmas anyagokra való feldolgozása terén. Bergius német tudósnak 1913-ban sikerült a szénből olajat előállítani. Az ipari kémiát a világháború folyamán részben élelmiszerek s egyéb pótszerek, másrészt hadianyagok, robbantószerek mérgező gázok készítése köti le.

Az utolsó évtizedek nagyfontosságú tudományos felfedezései még: Bohr és Rutherford 1913-ban felállítják új atómelméletüket ; hazánkfia Hevesy György freiburgi egyetemi tanár 1923-ban felfedezi a periodikus rendszer 72. rendszámú elemét : a hafniumot ; Tacke, Noddack és Berg 1925-ben felfedezi a masuriumot és a rhéniumot.