Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

II. Találmányok és felfedezések az ókortól napjainkig

26

másutt, a fametszést könyvek nyomtatására is kezdték alkalmazni. E könyvek azonban csak igen csekély terjedelműek, többnyire kevés szöveggel állatott képeskönyvek voltak.

Aminthogy sok más találmány eredetének eldöntésénél, úgy itt is, a körül fordul meg minden, hogyan értelmezzük a találmányt, s mit értünk szabatosan az illető találmány alatt, azaz fejlődésének melyik stádiumában kezdjük megilletni avval a névvel, mellyel jelenleg emlegetjük. Kétségtelen, hogy a fametszés a XV. században igen sok városban volt elterjedve, s hogy egyes mesterek a metszésnek a könyvnyomtatásra való alkalmazásának céljából, különféle mesterfogásokat alkalmaz tak.

Ha azonban a könyvnyomtatást a szó korszerű értelmében fogjuk fel, ez elvitathatatlanul a mainzi Gutenberg János érdeme.

Egy Gens fleisch nevű mainzi polgár, kit anyja családi neve után Gutenbergnék hívtak, Strassburgban különféle technikai kísérleteket végzett. Egy ízben az a gondolata támadt, miként lehetne elkerülni a fametszeteket a könyveknél. Arra törekedett, hogy minden egyes betű önálló metszés legyen s ennek folytán többféle nyomtatványnál lehessen felhasználni. Hozzáfogott eszméje kiviteléhez, de a fabetűk alkalmatlanoknak bizonyultak, miért is egy aranyművessel fémbetűket készíttetett. Ezzel a nagyjelentőségű újítással Gutenberg az emberiség halhatatlanainak sorába emelkedett.

A könyvnyomtatás feltalálása a technika szempontjából is szellemes dolog volt. A találmányok egész láncolatának kellett egymást követnie, hogy a nagy mű befejezhető legyen. Nagyjelentőségű volt a cél elérésénél a nyomtatósajtó feltalálása is. Egykori feljegyzések szerint egy szőlőprés adta volna meg Guttenbergnek a kézisajtó ideáját, melynek feltalálási időpontja Gutenberg strassburgi tartózkodásának idejére esik.

Első nyomdáját egy Eust nevű vagyonos polgárral szövetkezve állította fel s 1455-ben elkészítette első 36 soros bibliáját. Röviddel ezután Gutenbergnek társával számadási differenciái támadtak s ezért különvált tőle. Schaffer nevű barátjával társult, ki a betűöntést nagy mértékben tökéletesítette.

Gutenberg 1468-ban munkájától visszavonulva halt meg, de a nagy találmány villámgyorsan bejárta az egész világot. Minden jelentősebb városban alakult egy-két könyvnyomtató műhely. A találmány egnagyobb mértékben Itáliában terjedt el. Hazánkban Budán állították fel az első könyvnyomdát 1472-ben. A XV. század végén a nyomtatott könyvek száma meghaladta a tízezret.

Igen messzire vezetne a könyvnyomtatás rendkívüli hatását körülményesen leírni. Elég, ha azt mondjuk, hogy ez volt a tudományok tér-