Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
II. Találmányok és felfedezések az ókortól napjainkig
24 tátikái törvény, melyen az úszás és a sűrűség elmélete alapszik, továbbá a csigasor és a végtelen csavar feltalálása is. Archimedesen kívül fel kell még említenünk az alexandriai Eeront, (Kr. e. 2. században). Találmánya, a szenteltvíz-automata ott állott a templomok előtt s egy pénzdarab bedobása ellenében szenteltvizet csöpögtetett a jámbor templomlátogatók kezére. Ugyancsak az ő találmánya a »hodometer«,, a mai taxaméter őse, mellyel a kocsi kerekeinek fordulataival mérte a megtett utat. Meg kell még említenünk a róla elnevezett kutat éslopót. Plato szerkesztette az első ébresztőórát. Ez a víziorgona alapján szerkesztett gép bizonyos vízmennyiség lefolyása után hangot adott s ezzel jelezte, hogy vége az alvásra kiszabott időnek. 2. Középkor A középkori találmányok sorát az arab Alhazen (1038 körül) nyitja meg: optikai tanulmányai érdemelnek figyelmet. - ö találta fel a nagyítót (lupe) 1050-ben. Noha a középkor mindegyik szakában akadunk férfiakra, kik életük nagyrészét a tudománynak és a kutatásnak szentelték, az általánosabb szellemi emelkedés csak a XIII. század elején kezdődik. E század legnagyobb szelleme, az angol Roger Baco: a sötétkamra és egy a puskaporhoz hasonló gyujtószernek előállítását tulajdonítják neki. Ezzel Baco szavai szerint olyan tüzet lehet kelteni, mellyel a villám és menydörgés hatásai utánozhatok. A puskapor valószínűleg a mongolok által jutott nyugatra a XIII. században. Mivel Berthold Schwarz nevű freiburgi szerzetes alkalmazta először Chiozza ostrománál, a velenceieknek a génuaiak ellen viselt háborújában, ezért tévesen őt tartják a találmány feltalálójának. A XIII. században fontos optikai találmánnyal találkozunk, a szemüveggel, melynek feltalálója egy flórencei sírfelirat szerint Salvino degli Armati nevű olasz tudós. Ugyancsak ebben a században találták fel az üvegtükröt. Az egyszerű üveget már régóta használták tükör gyanánt. E tükrök ólommal voltak bevonva. Az amalgános tükrök csak a XIV. század óta ismeretesek, s valószínűleg egyszerű iparosok voltak a feltalálói. A XIV. század nagj^ események csíráit hordozta magában, de találmányok és felfedezések szempontjából terméketlen maradt. A XV. század már sokkal eredménydúsabb. Erre a századra esnek azok a már öntudatos, bizonyos előre meghatározott tervek szerint tett nagyhorderejű geográfiai felfedezések, amelyek az európai népek természeti ismereteit határtalanul kibővítették. Nincs a tudományok