Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
I. Amit a találmányokról tudni kell
13 új iparágaknál és az iparcikkek forgalombahozatalánál találhatnak elhelyezkedést, ugyanúgy, mint ahogy a bérkocsiipar megszűnésekor a bérkocsisok az autóvezetést megtanulva, gépkocsivezetőkké lettek. A gép az életet és a fejlődést szolgálja. Ezt bizonyítja többek között az angol textilipar fejlődése. A napóleoni háborúk után Anglia eladósodott és élelmiszer behozatalára nem volt más lehetősége, mint iparcikk eket kivinni és ezzel fizetni a behozott gabonát. Igen ám, de nem volt kivitelre alkalmas iparcikke. A textilipar, Anglia későbbi nagyipara, akkor még igen kezdetleges fokon állott. Szükség szüli a nagy találmányokat. Hamarosan beállítják TEaíínak alig néhány esztendős gőzgépét a pamutfonógép szolgálatába s ezzel megindul a hatalmas angol gyáripar. 1885-ben vezették be az első fonógépet. Ezzel egy ember annyi fonalat állít elő, mint azelőtt hatszáz. Ez a gép mégsem okozott munkanélküliséget, mert az angol textiliparban 1914-ben alkalmazottak száma 690.000-re szökött fel, az 1835-ben alkalmazott 218.000-rel szemben. Az ipari termelés Angliában 1812-től 1929-ig 44-szeresére emelkedett, viszont a munkanélküliség aránylagosan jóval kisebb terjedelmű volt, mint a korábbi évszázadokban. Angliának az új találmányok és modern gépek bevezetésével érintett összes iparágaiban az alkalmazottak száma 1881-től 1919-ig 40%-kal, vagyis jóval nagyobb mértékben növekedett meg, mint a lakosság szaporodása. Amerikában 1920 és 1928 között körülbelül két millió munkást tett feleslegessé a gépek következtében előállott racionalizálás, ellenben majdnem három millió ember nyert alkalmazást az új iparágakban. Nálunk 1885-ben az összlakosságnak csupán 4%-a volt iparos, míg 1920-ban már 19%-a élt az iparból. Abból a sajnálatos körülményből, hogy a technika és a találmányok nagy része háborúban a pusztítás szolgálatában állanak, a technika ellen érvet kovácsolni nem lehet. Ha az emberek megértők volnának egymással szemben, az élet ma sokkal szebb lehetne, mint régen volt. A nehéz megélhetési viszonyok ellenéie az élet ma mégis színesebb, tartalmasabb, eseménydúsabb, mint ötven évvel ezelőtt. A középkorban az emberi élet átlaga csupán 14 esztendő volt, 1800-ban 20, 1900-ban 40, ma pedig az ötven esztendőt is meghaladja. A mai ember nemcsak hoszszabb életű, hanem ugyanazon idő alatt sokkal többet is él a technika és a kultúra fejlettsége révén. Néhány év alatt több csodát élt meg, mint elődei egy-két évezreden keresztül. Az autó, a repülőgép, a rádió közelebb hozta egymáshoz az emberiséget s alkalmassá tette, hogy az egész világon szorosabbra fűzze a harmóniát és megértést. Az ember szervezeténél fogva nem arra való, hogy nehéz, küzdelmes izommunkával szerezze be mindazt, amire szüksége van. Hosszú, nehéz és kitartó munkával teremtette meg acélizmú rabszolgáját : a gépet,
