Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
V. Elmélet és gyakorlat
103 a hozzá erősített tűvel elég nagy rezgést végezzen, a tölcsérbe erősen kellett énekelni vagy beszélni — mert a gyengébb hangok által létesített kisméretű rezgések, a hangvisszaadásnál nagyrészt elvesztek. Az erőltetett éneklés viszont a hang szépségének rovásása történt, amennyiben a hang színezetét megváltoztatta s annak bizonyos trombitaszerű recsegést adott. A viaszlemezbe vésett rezgések a hang képét mutatják. Erős nagyítóval szemlélve láthatók a közismert hanggörbék. A nyert viaszlemezről galvanoplasztikai eljárással fémnegatívot készítettek, melyről préseléssel készültek a sellak-pozitívok. A hanglemezek sokszorosítási módja sokáig hihetetlen népszerűséget biztosított a gramofonnak. Mint annyi más találmánynál, a gramofonnál is, a nagy fellendülést évek múltán rohamos visszaesés követte. Az 1914—18.-i világháború után a gramofon iránti érdeklődés annyira megcsappant, hogy még a leghatalmasabb gramofongyárak is már-már a csőd szélére jutottak. Mikor pedig a rádió világhódító útjára elindult, mindenki biztosra vette, hogy a gramofonnak teljesen befellegzett : a rádió a gramofont teljesen ki fogja szorítani a használatból — ezt hitte mindenki. Emiek azonban éppen az ellenkezője történt. Kiderült, hogy a rádió és a gramofon nemcsak hogy szépen megférnek egymás mellett, hanem igen jól kiegészítik egymást. A rádiótechnika fellendülése az egész világ technikus és tudós gárdáját sorompóba állította. A hangfelvétel és visszaadás fejlődése körüli eredményeket, a gramofonipar is igyekezett hasznosítani s mérnökei sietve hozzáláttak a gramofon tökéletesítéséhez. A két legnagyobb gramofongyár, a His Masters Voice és a Columbia egyidejűleg hozták piacra az első elektromos felvételeket. A tökéletesítést a hangfelvételnél kezdték. Eddig az akusztikus hanglemezfelvételnél az előadóművész vagy a zenekar a tölcsér előtt helyezkedett el. Az ének és zene levegőrezgéseit a tölcsér végéhez erősített membrán tűje véste bele a forgó viaszkorongba, a hangrezgéseknek megfelelő barázdák alakjában. A tölcsérbe jutó hangenergiát esak úgy tudták kellően felerősíteni, ha az énekest vagy a hangszert közvetlenül a membrán tölcsére előtt helyezték el. Nagyobb zenekari felvételt emiatt nem is tudtak készíteni. Néhánytagú zenekar előadását is csak úgy sikerült felvenni, hogy annak tagjai szorosan egymás mellett Emil Berliner, a gramofon feltalálója.
