Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Galileo Galilei (1564-1642)

A TUDOMÁNY HŐSEI

Ez a néhány adat megvilágítja előttünk Galilei életét. Megértjük szenvedéseit, elkeseredését üldöztetése és az inkvizíció kemény ítélete miatt. Ha nem kínozták is meg testileg, lelkében csak annál jobban gyötörte őt a fogság és szabadságának minden korlátozása. Keserű kifakadásában megátkozta a kutatásaira vesztegetett időt ; megbánta, hogy eredményeiből oly sokat közölt a világgal. «Szeretném örökre elpusztítani, a lángok martalékául vetni munkám minden eredményét. Ezzel talán lecsillapíthatnám ellenségeim égő gyűlöletét. Ezek a tépelődések súlyosbítják sok-sok testi szenvedésemet. Állandó álmatlanság gyötör.»

*

Megindító elgondolni, hogy John Milton, az angol költő meglátogatta a vak Galileit fogságában. Huszonkilenc éves ifjú volt akkor a költő. Mennyire nem sejtette még akkor, hogy valamikor ő is Galilei sorsára jut : el fogja veszteni szemevilágát. Galilei másik két nagy angol kortársa : Shakespeare és Bacon. Newton pedig azon a napon született, amikor Galilei nyolcvankét éves korában kiszenvedett.

Galilei minden gyötrődése, hányattatása mellett, haláláig tevékeny szellemi életet élt. Ellenségei még halálában is üldözték. Meg akarták akadályozni, hogy megszentelt földben nyugodjék. Ezt a céljukat nem érték el. A pápa megengedte az egyházi temetést, csak azt tiltotta meg, hogy ünnepélyes szertartással hántolják el. A pápa tiltakozására le kellett mondani a kegyeletes tervről, hogy síremléket állítsanak a sokat szenvedett tudós sírja fölé. Évszázadok múltával a

68