Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Galileo Galilei (1564-1642)
GALILEO GALILEI Galilei megígérte, hogy engedelmeskedik. A helyzet, a jelek szerint, elsimult. Galilei visszatért Firenzébe. Néhány évre rá Barberini bíboros, Galilei személyes barátja, került a pápai trónra, VIII. Orbán néven. Galileit egyik tekintélyes barátja rávette, menjen Rómába, fejezze ki a pápának jókívánságait. Galilei vállalkozott az útra. A pápa nagyon szívélyesen fogadta. Távozása után meleghangú levélben ajánlotta Galileit pártfogójának, a toscanai nagyhercegnek jóakaratába. A copemicusi elméletről, hogy a Föld kering a Nap körül, a pápa így nyilatkozott : «az egyház sohasem kárhoztatta ezt a felfogást, nem is kárhoztatandó, mert nem eretnekség ez, csak meggondolatlanság». Tíz-tizenkét évvel később (1630-ban) Galilei befejezte nagy munkáját: «Párbeszéd a világ két alapvető rendszeréről». A két rendszer : a ptolomaioszi, amelyik azt tanítja, hogy a Föld a világ közepe, és a copemicusi, amelyik szerint a Nap. Galilei megint elutazott Rómába, hogy engedélyt kapjon a munka kiadására. Az egyház hivatalos férfiai gondosan elolvasták a kéziratot és megadták az engedélyt a könyv kinyomatására, «csak» annyit kötöttek ki, hogy írjon hozzá megfelelő előszót és végszót. Ezt a «megfelelő» toldást nyilván úgy értették, hogy a szerző világosítsa föl az olvasót, hogy merő föltevésről van szó, valahogy azt ne gondolják, hogy csakugyan a Föld kering a Nap körül. Galilei megígérte, hogy a kikötött toldalékot megírja s elhagyta Rómát. Az előszót és végszót megküldte Rómába. A cenzor egyre halogatta a visszaküldését, hogy késleltesse a 61
