Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Johann Kepler (1571-1630)

JOHANN KEPLER.

1571—1630.

A kis Kepler-fiú csaposlegénységen kezdte pályafutását egy kurtakocsmában. Súlyos körülmények között indult az életnek. Szülei nemes családból származtak, de elszegényedtek, alanti sorba jutottak. Egyensúlyuk végleg fölborult, amikor apja kezességet vállalt egy barátjáért. A jó barát megugrott, az öreg Keplert benne hagyta a csávában. A bajbajutott ember pénzzé tette mindenét, csapszéket nyitott. Ebben a csapszékben nőtt fel a kisfiú.

Örömtelen, keserű volt a gyermekkora. Anyja szörnyű házsártos teremtés volt; férje nem is bírta ki vele — fölcsapott katonának idegen országba. A kisfiú, éppen amikor iskolába kellett volna kerülnie, himlőbe esett. Eölgyógyult, két esztendeig járt is, nem is, az iskolába, aztán kivették, szolgai munkára fogták odahaza, öt esztendeig mérte az italt a csapszék vendégeinek. Tizennégy éves korában beadták megint az iskolába. De csakhamar megint súlyosan megbetegedett. Apja, anyja ugyanakkor himlőben senyvedtek.

Látjuk ebből, hogy a kis Kepler-fiú úgyszólva vadon nőtt fel, alig-alig csipegetett fel valamit az iskolai oktatásból. Milyen másként fest ez a gyermekkor, mint a Tycho Brahé-é, aki tizenhárom éves korában egyetemre

40