Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Egyetemi tanárok két évezreddel ezelőtt

EGYETEMI TANÁROK KÉT ÉVEZREDDEL EZELŐTT

aranyat tett, másik végére súlyokat és pontosan kiegyensúlyozta a mérleget. így kapta meg az arany súlyát a szárazon. Azután ugyanazt az aranyat úgy mérte meg a mérlegén, hogy az aranyat vízbe merítette. A mérleg karja felbillent: az arany súlya látszólag csökkent, mert bizonyos mértékben fenntartotta a víz. A tudós megfigyelte, mennyivel lett könnyebb. Aztán megismételte a kísérletet ezüsttel. Feljegyezte, mennyivel könnyebbült meg az ezüst. Végül a koronát tette rá a mérlegre, előbb a levegőn, aztán vízbe süllyesztve. A korona is könnyebb lett és pedig súlyának kevesebbed részével könnyebbült meg, mint a színarany, és többedrészével, mint az ezüst. Következésképpen a korona sűrűsége (fajsúlya) az arany és az ezüst között volt. A csalás kiderült.

így bukkant rá Arhimedesz a hidrosztatika alaptörvényére : minden test annyit veszít súlyából, amennyit az általa kiszorított víz nyom. S ha a test súlyát elosztjuk a kiszorított víz súlyával, megkapjuk annak a testnek a fajsúlyát vagy sűrűségét. (Az arany fajsúlya 19 V*. az ezüsté 10 x/3).

*

Arhimedesz barátja, Hiero király, kilencvenkét éves korában halt meg. Néhány évre rá, Krisztus előtt 212-ben, a rómaiak bevették Siracusát. Arhimedesz öreg ember volt már ekkor, hetvenöt esztendős. De nem az aggkor vitte sírba. Megölte egy római katona.

Ismeretes a szomorú történet. Arhimedesz számításaiba mélyedve mértani alakokatrajzolgatottahomokba, amikor rajta ütött a római katona. Az öreg tudós rákiáltott:

25