Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
A Krisztus előtti kor
A TUDOMÁNY HŐSE] Arisztotelész ifjú feleségével Mitilénébe ment. Az a város volt akkor az irodalom bölcsője. Felesége ott halt meg nemsokára. Arisztotelész gyerekkori játszótársa, Fülöp, ekkoriban lett Macedónia királyává. Volt neki egy tizennégy éves fia, Sándor. Régi pajtását, Arisztotelészt hívta meg, legyen nevelője a fiának. így lett Arisztotelész Nagy Sándornak, a későbbi hatalmas királynak nevelője. Mellette is maradt, míg csak apjának megöletése trónra nem juttatta. Arisztotelész, a meggyilkolt király barátja visszatért Athénbe. Beszélik, hogy Nagy Sándor valami hatmillió pengőt adott neki (ha mai értékre próbáljuk átszámítani), tudományos kutatásaira. Kz a szám nyilván túlzott. Arisztotelész iskolát nyitott. Iskolája erős versenytársa lett egykori mestere, Plátó iskolájának, amelyet Plátó tanítványai tartottak fenn. Arisztotelész tanítványait nevezték a «peripatetikus bölcselőknek». Sokan azt hiszik, hogy ez a peripatetikus jelző onnan ered, hogy Arisztotelész előadás közben föl-alá sétált. Igaz, hogy ez volt a szokása. De ez éppenséggel nem volt kivételes szokás, mert az iskolák szabad ég alatt voltak, árnyas ligetekben. Annak a kertnek vagy gimnazionnak, amelyikben Arisztotelész tanított, Peripatosz volt a neve. Kz a szó fedett sétahelyet jelent. Semmi kétség, hogy az iskola nevéről nevezték a tanítványokat peripatetikusoknak. Plátó is ligetben tanított. A liget gazdájának Akadémiosz volt a neve. Innen kapta Plátó iskolája az Akadémia nevet. S ez máig fönnmaradt, igen sokféle jelentésben. 20
