Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Isaac Newton (1642-1727)
A TUDOMÁNY HŐSEI éppen fordítás közben olvasta egyik magyar újságban), hogy amikor szerelmet vallott későbbi feleségének, a lány kezét szívéhez szorította s megfeledkezvén róla, hogy mit csinál, szerelmese újjával elkezdte böködni a pipáját. Azt hitte, a pipaszurkáló van a kezében. II. További adatok Newton életéből. A Newton életéről szóló munkák javarészt Newton tudományos müveivel, fölfedezéseivel foglalkoznak. Bennünket elsősorban a tudósok élete érdekel ebben a könyvben, amint ezt már a bevezető fejezetben és egyebütt is hangsúlyoztuk. Mégha így van is, nem mulaszthatjuk el, hogy rá ne mutassunk Newton munkásságának két kiemelkedő eredményére. Ezekből fogalmat alkothatunk Newton nagyságáról. legnagyobb szellemi vívmánya, hogy a nehézkedés (gravitáció) törvényét kiterjesztette az egész világegyetemre. Fénytani eredményei is óriási jelentőségűek. Ő volt az, aki elsőnek mutatta ki, hogy a fény különböző színhatású sugarak együtthatásából ered s hogy a fehér fény valamennyi szín keveredéséből áll elő. Newton a feltalálója a tükrös távcsőnek, annak a műszernek, amelyet aztán Herschel tökéletesített száz évvel később. Említettük, hogy Newtonnak huszonhárom éves korában ötlött eszébe a vonzás törvényének egyetemes érvényessége. Ezt a tételét akkor nem sikerült bizonyítania s ezért félrevetette. Negyven éves volt, amikor értesült a Föld méreteinek újabb megállapításáról. Ezen az alapon elindulva 80
