Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Bevezetés

Edison első szénszálas izzója 1879-ből, és a szénszálas izzó ötven évvel később

mozgófilm-hangosítás stb. Fontosabb szabadalmai: megafon, villamos mozdony, mozifelvevőgép, röntgenoszkóp, beszélő film, fonográf szénmikrofonnal stb.

Az első alkalmazható szénszálas izzó is nevéhez fűződik, amely a Menlo-parkbeli száz alkalmazottat foglalkoztató kísérleti telepének laboratóriumában 1879. október 21-én éjjel gyulladt ki először. Az akkor 32 éves, határtalan munkabírású zseni 40 órás megszakítás nélküli munka után látta meg boldogan társaival az újonnan felfedezett fényt.

1915-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Kapcsolatban állt Puskás Tivadarral, akinek munkásságát mindig elismerte.

Fodor István (1856—1929) feltaláló, Edisonnal együtt oldotta meg a Párizsi Világkiállítás és az Opera, továbbá Strassburg, Antwerpen, Brüsszel, Amszterdam, Szentpétervár, Tammerfors városok és pályaudvaraik villamos világítását. Mint az első magyarországi Budapesti Általános Villamossági rt. elnöke 1911-ben vendégül látta Edisont Budapesten.

Foucault, Léon (1819-1868) francia fizikus optikai kísérletei során ívlámpát készített 1847-ben.

Goebel, Heinrich (1818-1893) az Egyesült Államokba kivándorolt német optikus és órakészítő, szénszálas izzólámpát készített 1846-ban, amellyel órásüzlete kirakatát és távcsövet hordó lovaskocsiját világította ki.

Lavoisier, Antoine Laurent (1743— 1794) megcáfolta azt az elméletet, hogy az anyagban a flogiston ég el. Megállapította, hogy az elégett anyag tömege megnő, hiszen az égés során oxigént vesz fel.

Leonardo da Vinci (1452-1519) fektette le az égéstechnika alapját azzal a megállapításával, hogy az égéshez levegő kell, és az égő lángot a huzatos levegő táplálja a legjobban.

Murdock, M. William (1754—1839) a gázvilágítás gyakorlati megteremtője és úttörője (1802).

Petrov, Vaszilij Vladimovics (1762— 1834) orosz fizikusprofesszor, aki galvánáramtelepének áramával a szénszál két pólusa között ívfényt állított elő 1803-ban.

Puskás Tivadar (1845—1893) Edison munkatársa, részt vett a Párizsi Világkiállításon és Edison találmányait képviselte.

Zipernovszky Károly (1853—1942) mint a Ganz és társa rt. tagja, majd a villamos osztály vezetője, Déri Miksával és Bláthy Ottóval több villamos berendezést szabadalmaztat. A párizsi Opera világítására változtatható fényerejű lámpát készített

1881- ben. Váltakozóáramú generátorát Déri Miksával együtt szerkesztette, és

1882- ben szabadalmaztatta. Az „elektromos dugókontaktuson” (a mai dugaszoló aljzat ősén) végzett újítása az ún. Ganz dugófoglalat (1889). Szabadalmaztatott különféle hővillamos készülékeket (1890). Az MTA levelező tagja és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke 1905-ben.

46