Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
A szellem világa
Kézi nyeles körmeneti gyertyatartók (A szerző gyűjteményéből) sz. óta emelt űtmenti keresztekhez is. E kereszteket fából, fémből - főleg német ajkú vidéken - kőből készítették, gyakran a Megváltó megfeszített testével (palócok, székelyek, Balaton-vidékiek stb.). A kereszt tetején eső ellen védő fa vagy hajlított bádogtető. a lábánál kis lámpás volt a gyertya befogadására. Mindenszentek napján, keresztjáró napokon, búzaszenteléskor, búcsúk napján körmenettel keresték fel őket és virágot vagy koszorút helyeztek rájuk, gyertyát gyújtottak, kérték a termés megóvását, a falu és az utasok védelmét, a gonoszok elűzését stb. Az ember életének jelentősebb eseményeit a gyertya viaszával pecsételi meg az egyház: a gyermek születése utáni keresztelőn a keresztszülő égő gyertyát tart a kezében. Szentelt gyertya van a fiatal elsőáldozó kezében is, házasságkötéskor gyertya ég az oltáron, és kétoldalt egy-egy gyertya ég az ,,Úrban elszenderült testvér'’ fejénél. Egyes vidékeken az égő gyertyát az elhunyt összezárt ujjai közé teszik. A ravatalozó helyiség előtt kandeláberekben spiritusz lángja lobog. Bent a halott koporsója körül égő gyertyákat helyeznek el. Szerepet játszik a gyertya a régi ördögűzés liturgiájában és a vízszentelés szertartásában is. Ünnepi fények Az egyház valamennyi ünnepén liturgikus jelentősége van a tűznek és a gyertyának. Gyertyaszentelő napja. Mária megtisztulását és a gyermek Jézus felajánlását a templomban február 2-án — Jézus születése után 40 nappal - ünnepli az egyház Jeruzsálemben i. sz. 385-től, nyugaton az 5. sz. eleje óta. Ennek első írásbeli nyoma az i. sz. 7. századból származó Ildefons (Toulouse püspöke) emlékezései: „Mária tisztulásának napján a keresztények gyertyával kezükben könyörgő énekekkel és zsoltárokkal a templomok és más szent helyek környékén körmenetet tartottak”. A 8. sz. kezdetétől gyertyás körmenetet tartanak és a 10. században vezették be a gyertyaszentelést Európában. Az ünnepi mise előtt gyertyaszentelési szertartás van, a megáldott gyertyákat a hívők meggyújtva, kézben viszik a körmeneten, majd ezeket otthon vagy a mestergerendán vagy a ládafiában őrzik. Némely vidéken a szoba két utcai ablaka közötti falrészre tükröt függesztettek, és ennek két oldalán egyegy szögre akasztották ezeket a gyertyákat (55. ábra). Szent Balázs napján, február 3-án a pap a hívő fejét két meghajlított gyertya égő lángja közé veszi, imát és áldást mond felette a vértanú közbenjárását kérve, hogy oltalmazza meg őt minden torokbajtól. Nagyszombaton - Húsvét előestéjén - gyertya- és tűzszentelés van. A szertartást a 12. századi Pray-kódex így rögzíti: „Először a templom előtti térségen acél, kova és tapló segítségével tüzet csiholnak, ezt a 148
