Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Út és a fény
Kövezet- és útjavítás jelzőlámpa 1940-ből (A Zsámbéki Lámpamúzeum anyagából) vontatta, hídon vagy hegyi pályán a két lóhoz előfogatot fogtak be, így a járat négylovas lett. Az egyszerűbb, nyitott változata (ernyővel) 22 embert szállított. A lóvasűton is kötelesek voltak szürkületkor lámpát gyújtani; a „luxus lóvasút” két oldalán egy-egy, az egyszerűbbön elöl, középen egy lámpa volt. Ezek megegyeztek a fiáker, ill. a postakocsi lámpájával. A lóvonat hátsó peronján külön még egy vörös fényű lámpa is égett. A különböző járatokat a kocsikon nappal színes zászlócskák, este színes lámpák különböztették meg. A fáradt lovak és kopott jármű a Margit-sziget platánjai alatt 1928. április 11-én közlekedett utoljára, utána felszedték a síneket is. Kiszorította a villamos. A villamos próbaútvonalának megépítését a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1879-ben rendelte el. 1887. november 28-án indult el az első villamos a közel egy kilométer hosszú pályán a Nyugati pu.—Teréz (Lenin) körút—Király (Majakovszkij) utca útvonalon. Érdekes, hogy a villamos árammal hajtott kocsikon először gyertyalámpa világított, és csak jóval később, 1923-ban tértek rá a villamos világításra. A lámpák közül egyet a menetirány szerinti jobb oldalon, a kocsi homlokfalán kívül helyeztek el. A fényvisszaverő fehér, félgömb alakú lámpatest oldalt zárt volt, csak előre világított a kör alakú lámpaüvegen át. A kocsi végén ugyanilyen lámpa égett, de erre piros üveglapot akasztottak (a „stoplámpa” őse). Később acetilénlámpát is használtak, amelyet a kalauz töltött meg vízzel és karbiddal. A kocsikban ma már villamos világítás van, a szükségvilágítás azonban ma is gyertya, ill. olajlámpa. A gyertyalámpa a peremkerületi villamosok ülése alatt kis szekrénykében található, az olajlámpa a millenniumi földalatti villamos állomásainak irodafelszereléséhez tartozik. A kerékpárt először gyertyával világították (1902), később olajlámpát vagy acetilénlámpát szereltek rugóval a kormánytartó rúdon elhelyezett fémtartóra. A motorkerékpárok és gépkocsik világítása a századfordulón még mécs-, ill. gyertyalámpa, 1908-tól acetilén és 1912-től villamos világítás. Jelzőőrök lámpái. A főutakat keresztező intézményekből, gyárakból, be- és kihajtó forgalmat jelzőőrök vigyázzák. Szürkület után négyoldalú üveglámpával (kétkét piros és fehér oldallal) jeleznek. Ugyanez áll az iparvágányok közúti kereszte104
