Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Reneszánsz bútorművészet
92. Láda; itáliai, XVI. század első fele (Budapest, Iparművészeti Múzeum) A budapesti Iparművészeti Múzeum Griseldajelenetes ládáján, amely talán Umbriában készült, Boccaccio egyik novellájának hősei jelennek meg. Különösen szép a középmező még perspektíva nélküli lovas jelenetének bemutatása. A láda mellett a tárolóbiitorok sorában széles, robusztus formájával feltűnik a credenza, az olasz reneszánsz ebédlőszekrény. Egy budapesti magángyűjteményből került nemrég az Iparművészeti Múzeumba különösen szép példánya e bútortípusnak. Színes famozaik berakással készült. Az előzőleg kivágott és összeillesztett díszítőmotívumokat a tömör fába és nem a furnérba ágyazták. Széles talapzatát sakktábla-, pilasztereit geometrikus mustra díszíti. Rendkívül gazdag két-két ajtójának négy-négy betétmező berakása is. A koszorúba komponált rozettákat lent virágos ágak, fent kereszt és holdsarló (Fiesole címere?) egészíti ki. Zárórészében a mellső pilaszterek mustrájával azonos fiókhomloklap, ill. fiók kapott helyet. Egykor a falnál levő támlarésze sajnos ma már nincs meg. E credenza rokondarabja a fiesolei Museo Bandiniben található. Mindkettő Firenzében készült a XV. század második harmadában, talán Giuliano da Maiano közreműködésével. Ezek a tárgyak mind formájukban, mind díszítési módjukban quattrocento jellegűek. A credenzával csaknem egyidőben a quattrocento második felétől készítik emeletes szekrényeiket, amelyek két egymásra helyezett ládából alakulnak ki. homloklapjukon nyíló ajtókkal. Későbbi, már XVI. századi példányaikon, főleg egyházi darabjaikon. sekrestyeszekrényeiken a legtökéletesebb a struktúra és dekoráció összhangja. A két szinten különböző oszloprendeket alkalmaznak, alul dór, felül jón féloszlopok vagy pilaszterek tagolják a bútor felületét. Az olasz reneszánsz legjellemzőbb bútortípusa a cassapanca, amely szintén a fal mellett álló, kar- és háttámlával ellátott, tárolásra és ülésre egyaránt alkalmas ládapad. Párnával gyakran hálóhelyül is használják. Kezdetben dísztelen, később miként budapesti példánknál is, rakott művű. azaz színes famozaikos. Vízszintesen tagolt talapzaton áll, amely elöl kissé beugrik. Domborúan ívelő homlokoldalán a berakott rozettákat csillagos rombuszos mezők keretelik. A csillagmustra a láda szélső pilaszterein is megjelenik, a csigás kartámla alatt. Oldalán egy, háttámláján öt változó, zegzugvonalas, pálcikára fűzött gyöngysoros, csavart, szalagos keretű füles négyzetes mező képezi a rozetta kereteit. Felül perspektivikus rácsminta zárja le a gazdag, bár szigorú rendbe foglalt ornamentikát. A változatos formájú studiolókat vagy kabineteket apró és fontos tárgyak őrzésére használták, de egyben írásra is alkalmas bútordarab volt. Ezeket Velencében festett és aranyozott lapos reliefekkel, Észak-Itáliában ún. certosa, Firenzében pietra dura berakással, muránói üveglappal, fajansz- és fémlappal ékesítették. 79
