Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Gótikus bútorművészet
г л 77. Bölcsős- vagy erdélyi asztal; 1500 körül (Budapest, Iparművészeti Múzeum) terítővei letakartak, így nehéz nyomon követni formaváltozásukat. A lőcsei §zent Jakab-templom 1380 körüli az Irgalmasság cselekedetei c. falfreskósorozatának az Éhezők etetését bemutató részletén, a kis széken ülő férfi mellett terítővei letakart kerek asztalt láthatunk, olyanféle talppal mint amilyenbe a karácsonyfát helyezik. Ugyancsak leterített, de nem kerek, hanem szögletes a nagytótlaki Utolsó vacsora-jeleneten ábrázolt még provizórikus asztal, amely körül az apostolok ülnek. А XIV. századtól tehát mindkét asztalforma ismert volt nálunk. Erre a következtetésre jutunk táblaképeinket vizsgálva is, bár éppen utóbbiak alapján vonhatjuk le azt a következtetést, hogy talán a kereknél elterjedtebbek voltak a szögletes asztalok. Kerek asztalt ugyanis csak a turócbélai Utolsó vacsorán és a szepeshelyi oltár Háromkirályok imádása-jeleneténél látunk, szögletes asztal szerepel viszont a nedeci Szent Bertalan-oltár jobb belső szárnylapján, Polémus király és háznépének megkeresztelésénél, a kassai és a bártfai Szent Erzsébet-oltárokon; a Wartburgi lakománál, a lőcsei Szent Erzsébet-oltáron ott, ahol Szent Erzsébet éppen betegeket ápol, ill. betegeket vendégel meg és Jakabfalvi mester ,,Kakascsodáján'' Esztergomban. A szepeshelyi Mária halála-oltár Angyali üdvözlet-jelenetén már olyan szögletes asztalt figyelhetünk meg a szoba közepén, amelynek alul nagy, széles tárolórésze van. Ikonográfiái szempontból egyébként is szokatlan a híradást váró Máriát nem imazsámoly, hanem asztal mellett ábrázolni, bár később Dürer Chantilly-ben őrzött tollrajzán is előfordul. Miniatürafestészetünket tekintve itt csak a Képes Krónikára és a Magyar Anjou Legendáriumra hivatkozunk. Meggyesi Miklós két helyen fest négyzetes lapú asztalt, négy sima, hengeres, ill. terpesztett lábbal: a Szent Vid-jelenetnél, a hadizsákmány igaztalan szétosztásánál és Zách Felicián merényleténél. Hertul mester is csak szögletes asztalt ismer és ábrázol. Jézus, Keresztelő Szent János, András és János apostol életéből vett jeleneteknél, továbbá Szent Ágoston gyógyításánál és Szent Hiláriusz vendégségénél. Hasonlóképpen szögletes a zólyomszászfalvi római katolikus templom egyik zárókövén ábrázolt asztal is, amely mellett Szent Antal és Szent Pál áll. Első gótikus asztalaink csak a XV. század végéről maradtak ránk. Nem véletlen ez, hiszen az európai bútorművészetben is csak e kortól kezdve kap 65
