Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
A barokk és rokokó
kétlábú konzolasztalok készülnek, igen plasztikus, leveles, virágos és figurális faragással, kezdetben lábösszekötőkkel, később anélkül. Föléjük a konzollal azonosan faragott, raffinált elhelyezésű tükrök kerülnek, amelyek a nagyobb tér illúzióját keltik. E tükrös konzolasztalok az ablakok és ajtók közeiben kapnak helyet, mellszobrok, órák, vázák, gyertyatartók és egyéb értékes tárgyak reprezentatív elhelyezésére a gueridonokkal, azaz állványszerű kis asztalokkal együtt. E gueridonok a késő barokkban és főleg Velencében szintén figurálisak: egy-egy mór tartja kezével vagy fején az általában kerek tárolólapot (Brustolon), de a XVIE század második felétől vert ezüstből is készülnek Velencében ilyen tárolóállványok. A rokokóban a lábak hajlított patákban végződnek és a káva is faragott, áttört díszű. Az asztallap márvány, színes kőberakású, mozaik, teknőc, csont, fém vagy porcelán betétlappal gazdagított. Konzolasztalok és székek lábain — de a XVIIE század elejétől francia hatásra divatossá váló komódok és trumeau-k egész felületén — gyakori Itáliában a „vernis polychrom'’, azaz a fehér, esetleg 135. Emeletes írószekrény; itáliai, 1740—1760. (Budapest, Iparművészeti Múzeum) 136. Bartholommeus van Bassen (1600—1651): Szobabelső (Darmstadt) zöld alapon színes virágfestés. A nyárádi egykori Zichy-kastélyból került egy budapesti magángyűjteménybe egy kétfiókos komód: négy hajlított lábon áll, oldala és homloklapja domborúan ívelt és egész felületén elburjánzik a virágfestés. Az angol mintalapok alkalmazásának következményeképpen Itáliában is találkozunk a XVIII. század közepétől alacsony és emeletes írószekrényekkel. Az Iparművészeti Múzeumban mindkét műfaj képviselve van. Az alacsony írószekrény, ún. ribalta, fényezett diógyökér borítással, feketére pácolt keretelőléccel készült. Hullámosán ívelt vonalú, háromfiókos komódrésze fölött lehajtható írólap található, kis fiókokkal. Tetejében felnyíló ládaszerű rekesz helyezkedik el. Ezzel a ribaltával azonos felépítésű, emeletes írószekrényünk is, amely azonban felül kétajtós üveges szerkrényrészszel bővül, hármas tagolású, oromzatos, csigás, ívelt vonalú párkánnyal zárul. Az olasz barokk és rokokó bútorművészetben Róma mellett új művészeti központok jönnek létre. Nápolyban és Szicíliában, ahol Bourbon Károly uralkodik erős a spanyol-mór hatás. Rómával ellentétesen itt nem aranyozott, hanem inkább az ezüstözött bútorok dominálnak. Az egzotikus fákból készült faborítást színes, virágos, madaras indával, intarziával, gazdag, aranyozott bronzverettel egészítik ki. Piemontban Filippo Juvara irányítja az ébenistákat, asztalosokat, dekorátorokat, hímzőket és ötvösöket. Az építész Juvara a kínai ízlés propagálója. Torinóban is van a királyi palotának kínai terme. Toscanában, Luccában a bútortervezés formaalakításában mértéktartóbbak, kevésbé szeszélyesek, a reneszánsz reminiszcenciák érződnek a barokkban is. A fehér-arany és lakk-bútorok mellett dúsan faragott diófa bútorokból áll az új villák luxusberenezése. Itt a holland és az angol metszetek alkalmazása gyakori. Emíliában, Bolognában az új paloták Crespi és Bibbiena faldekorációihoz masszív, fából faragott vagy színesen festett bútorok kerülnek. Itt a késő barokk formák még sokáig együttélnek a rokokó elemekkel. Torinóban 1731-től negyven évig állt a Savoyai ház szolgálatában Pietro Piffetti. Kabinetjein, imazsámolyain, könyvszekrényein és íróasztalain 116
