Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Reneszánsz bútorművészet
ismertük — magas lábon álló lépcsős polcrendszer. A terítővei letakart beugró polcok fő ékessége a ráhelyezett drágakincsek voltak. Még az óvári kastély 1661 -es edénytároló bútora is ilyen lehetett, hiszen az öreg palotában: „item pohárszékre való, négy darab deszkábul csinált asztal" állott. A vajdahunyadi Bethlen-kastélyban 1681-ben a ,,pohárszék kerítése talpfán álló. s oldalai pártozatosan vannak megborítva, ajtója belül tolózáros”. Ez a bútor tehát már lényegében egy alul zárható, egyajtós szekrényke, amelyre nyitott táltartót helyezhettek. Bár nem tolózáras, hanem egyajtós, belül zárt. polcos, fent beugró, emeletes az egykori Radvánszkv-gyűjtemény pohárszéke, amelyet ma a besztercebányai Múzeumban láthatunk. A zólvomradványi kastély egykori berendezési tárgyának ajtóján és felső részének hátlapján 1669-es ládánk rakott művű olaszkorsóinak rokonait ismerhetjük fel. A kerek vagy szögletes, sima lapú, sokszor szőnyeggel letakart asztalokra szép művű ládácskákat, apró fiókos írószekrénykéket, kalamárisládákat, téntás íróládákat, „sraiptischokat” ezüstmíves vagy cápabőrös, gyöngyház vagy teknőcládácskákat helyeztek. Ezek rendeltetése többrétű volt: ékszer, pénz, levél, író- és varróeszközök, gyógybalzsam, játék és más apróság elhelyezésére, sokszor elrejtésére használták. Hogy mi mindent tartottak bennük, azt megtudhatjuk özv. Viczay Jánosné. Héderváry Katalin tizenhat fiókos „sraiptischának” leírásából. E ládikák, kazetták és szekrények gyakran szerelmi jegyajándékok voltak: az Esterházy család hercegi ágának levéltárában. Pál nádor 1680 körüli iratai között találunk például olyan jegyzéket, amelyben az eljegyzésre vagy esküvőre szükséges tárgyak sorából kiemelik az „ezüstmíves ládát, az mint azt most szokták csinálni”. Egyébként Pál atyja, Miklós nádor kincstárában is szerepel egy ezüst „Schreibtisch” 1645-ben. Ezeket az apró tárolóalkalmatosságokat azonban többnyire Itáliából, Augsburgból, a Rajna vidékéről, Flandriából vagy Tirolból hozták Magyarországra a drágakövekkel, féldrágakövekkel vagy arany- és ezüstszállal, selyemfonállal hímzett ostáblákkal együtt. A XV—XVI. században Európában közvetlenül vagy közvetett úton az itáliai reneszánsz otthonkultúra hatása érvényesült. Az 1470-es években ez a hatás a firenzeivel egyidőben csak Mátyás király udvarában jelentkezett. Franciaországban a reneszánsz térhódítása a XVI. század elejére, Angliában. Spanyolországban. Németalföldön, német területen, ahol a késő gótikus hagyományok erősebben tartották magukat, csak a XVI. század közepére esik és továbbél a XVII. században is — miként Magyarországon is — az új, alakuló művészeti stílus a barokk mellett. 113
