Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Reneszánsz bútorművészet
г л V._____________________.___________________________________________ 132. Szekrény; magyar, 1550 körül (Budapest, Iparművészeti Múzeum) J nek kétfiókos talapzata fölötti homloklapja elöl már két ajtóval nyílik. A Félegyháziné-féle forrással körülbelül egykorú szekrény ajtóin pedig ismert városképes bútoraink berakott, elképzelt, zászlóstornyos épületeit láthatjuk újra (Iparművészeti Múzeum). Talán az 1667-es felvidéki kétajtós szekrényen legkézzelfoghatóbb a németalföldi bútorművészet hatása. A fenyőfa szekrény pilaszterein, architrávjában és füles keretelésű hullámléces betétmezőiben az intarzia sajátos, északi változatával találkozhatunk az oly sokat emlegetett, lombfűrésszel kivágott jávor- és égerapplikációval: szövevényes indák közé komponált Krisztus- és Mária-monogrammal, koronás kétfejű sasos címerállat rátétekkel (Iparművészeti Múzeum). Forrásainkban gyakran előforduló almáriumaink, amelyek a nagyszombati, tömördi leltár szerint is „falba csináltak” voltak, nevüket a francia armoire (fegyvertár, szekrény) szóból nyerték, mivel eredetileg fegyverek, később okiratok, oklevelek, armális levelek tárolására szolgáltak. Pontosan nem körülírhatóak, de mindig falhoz kötöttek, falba süllyesztettek, sokszor ajtajuk sincs, csak bepolcozottak. Később a ruhásszekrény népies neve lett az almárium, ma egyes tájnyelveken pohárszéket jelent. A pohárszék asztalnemű, főleg ezüstedény (pohárszékezüst) tárolására, ill. bemutatására szolgáló állványbútor. Tárgyi emlékek híján, formájának alakulását talán még az almáriuménál is nehezebb rekonstruálnunk, egyébként is a korral változott. Az 1480—1490 közötti Corvin antifonale őrizte meg számunkra annak a pohárszéknek képét, amelyet 1474-ben, a lengyel királlyal kötött békeszerződésekor Mátyás király sátrában felállíttatott, hogy arra arany- és ezüstkincseit kirakja. Ugyanezt a pohárszéket az olmützi békekötés idején — hogy mindenki megcsodálhassa — a piac közepére állítják. Mátyás király pohárszéke — miként a forrásokból és a kortárs képzőművészeti alkotásokból meg-111