Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
évi második vagongyári vasas fesztivál előkészítése kapcsán az év folyamán a kulturális téren elért eredmények felsorolásában szerepel az énekkar sikeres angliai szereplése, a fúvószenekar húszéves jubileuma, a tánccsoportnak az országos Vasas fesztiválon való kiemelkedő szereplése, a vagongyári képzőművészeknek budapesti és helyi nagy sikerű kiállítása, a Vagongyári munkásakadémia megszervezése, falunapok szervezése, a Vasas Klubház átvétele. A felsorolás önmagáért beszél, a gyárban folyó sokoldalú és aktív kulturális tevékenység bizonyítéka.1. Az 1954-ben 50 éves jubileumát ünneplő vagongyári sportkör a következő szakosztályokkal működött: atlétika, asztalitenisz, birkózó, evező, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgó, ökölvívó, röplabda, sakk, tenisz, teke, természetjáró, torna, vívó, kerékpár. 1955-ban az ellenforradalom hatására megritkultak a sportolók sorai. Az egyesület azonban gyorsan taIpraállt és a vezetőség nagy energiával szervezte újra szakosztályait és gyűjtötte maga köré a sportbarátokat, pártoló tagokat. A minőségi szakosztályok fejlesztése mellett a tömegsportra is gondolnak. A tervekben első helyen szerepel a turisztika iránti érdeklődés felkeltése és úszóoktatás szervezése a dolgozók gyermekei számára. Az év őszén — Győr sportmúltjában másodszor - győri női kézilabdacsapat, a Vagongyár női kézilabdacsapata, a magyar bajnok.18 1958-ban folytatódik a vagongyári sportolók előretörése. A sportkörnek 7 NB l-es szakosztálya van. A labdarúgók mellett a kézilabda férficsapat, a női teniszcsapat, a női tőrvívók érnek el kimagasló eredményeket. 1959-ben a férfi és női kézilabdázók, női teniszezők, atléták, evezősök, labdarúgók az ország legjobbjai között indultak harcba a Vasas ETO színeiért. 1960- ban Szabó László nehézsúlyú ökölvívóbajnok — nyolcszoros magyar bajnok — részt vett a római olimpián. Az 1962-es év egyik kiemelkedő sportsikere: a Vasas ETO kormányos nélküli négyese az országos felnőtt evezős bajnokságon kiharcolta az első helyet. 1963- ban a Vasas ETO labdarúgócsapata 60 éves fennállásának legkiválóbb teljesítményét nyújtva Magyarország 1963. évi labdarúgóbajnoka lett. Ugyancsak 1963 folyamán a férfi teniszezők kiharcolták az első osztályba jutást. A korszerűen megépített új tekecsarnokban a tekézők elnyerték a tekesport legjobbjainak címét, a Nemzeti Bajnokságot. 1964- ben a Vasas ETO részt vett az Európa Kupa bajnoki küzdelmeiben. Két győri játékos, Palotai Károly és Orbán Árpád, mint a tokiói olimpián olimpiai bajnokságot nyert magyar labdarúgó-válogatott tagja, olimpiai aranyérmet nyert.19 1968-ban Mexikóban Keglovics László volt az aranyérmes magyar labdarúgócsapat tagja. A közúti jármüprogram megvalósítása A harmadik ötéves terv beindítása után — 1966-tól kezdve — az 1963 után megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban és a második ötéves terv utolsó két évének előkészítő intézkedéseire alapozottan alakult a győri nagyvállalat fejlődése. A vállalat neve 1965 júliusától ismét Magyar Vagon- és Gépgyár. Az utolsó tíz év sok termelési sikere, számos elismerést aratott terméke ebben az időszakban már általánosan használt és ismert ,,MVG” kezdőbetűkhöz és a „RÁBA” márkához kapcsolódik. A tervezett fejlesztés sikerét nagymértékben befolyásoló döntés volt a gyártani kívánt futómű-, illetve motortípusok kiválasztása. A korszerű autóbuszokhoz és a közúti járműgyártásban partnerként szereplő szocialista országok, elsősorban a szovjet partner igényeihez 200 LE motorteljesítmény átvitelére alkalmas, 8-12 tonna tengelynyomású, 600 kp súlyú, 340 mm banjoátmérőjű futóműveket kellett gyártani. Olyan konstrukcióra volt szükség, amely messzemenően egységes típuskialakítás mellett minél több feladatra alkalmazható és mintegy 10 éven keresztül a gazdaságosság és korszerűség követelményeinek megfelel. Az MVG-ben az 1960-as évek elejére kifejlesztett 012-es jól bevált, tartós konstrukció volt, de a 200 LE átvitelére nem volt alkalmas. 800 kp súlya meghaladta az előírt súlyhatárt és nagyobb, 420 mm-es banjo mérete az autóbúszépítés szempontjainak nem felelt meg. Új futómű kifejlesztése volt tehát szükséges. Ehhez a Járműfejlesztési Intézetben 1964-ben tanulmányterveket készítettek és a végleges álláspont kialakítása után kidolgozták a futómű alaptípusát. A típuscsalád-fejlesztési munkát az MVG végezte, a rajzdokumentáció és 17 mintadarab 1965. március végéig elkészült. Az új 018-as típusszámú, 10 tonna tengelynyomású futómű a világszínvonalon álló műszaki jellemzőkön kívül a külföldi felhasználók igényeinek is eleget tesz. Megfelel a KGST paramétereinek és mind nagy fordulatszámú, benzinüzemű. 84
