Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
Termelési eredmények és az export a második ötéves terv időszakában A második ötéves terv időszakában a termelés felfutását a profilváltozások, az új profilok miatt szükségessé vált új gyártási ágak kifejlesztése is mérsékelte. A belépő új gyártmányok felfutásának eredménye 1963-tól kezdve jelentkezett. Az időszak folyamán a legerősebben képviselt gyártási ág még a vasúti gördülőanyag-gyártás. Az exportra gyártott gyártmányokat részben a vállalat önállóan, részben közvetve exportálta. így például 1963-tól a Vagongyár bekapcsolódott a szovjet motorvonatok exportjába és a Ganz-MÁVAG gyártmányú motorkocsikhoz a pótkocsik a győri gyárban készültek. 1961—65 között a Vagongyár főbb exportértékesítési kapcsolatai a következők voltak: Szovjetunió: vasúti személykocsik, diffúzor. Lengyelország: vasúti motorkocsik, portáldaru, futódaru. Csehszlovákia: vasúti személykocsi, Diesel-mozdony. Jugoszlávia: vasúti személykocsi, portáldaru, Diesel-motor. Egyiptom: vasúti személykocsi, vasúti étkezőkocsi. India: portáldaru, futódaru, hídszerkezet. Burma: Diesel-motor. Indonézia: vasúti személykocsi, Diesel-aggregát. N DK: futódaruk. Románia: portáldaru. Svédország : futódaru. Görögország: portáldaru. Pakisztán: hídszerkezet. Kína: Diesel-mozdony. Mongólia: vasúti szalonkocsi. Korea: Diesel-mozdony. Ezen időszakban a Vagongyárban a kiemelt típusokból 24 952 hátsó futómű és 21 496 mellső futómű készült.9 Orvosi rendelő A munkásjóléti intézkedések, a kulturális élet és a sport fejlődése A fejlődő, növekvő szocialista nagyvállalatnál a dolgozókról való gondoskodás egyre újabb és újabb bizonyítékának lehetünk tanúi. Az 1954 nyarán súlyos károkat okozó árvíz idején a Vagongyár dolgozói élen jártak az árvíz elleni védekezésben, az árvíz okozta károk mielőbbi megszüntetésében és az árvízkárosultak segítésében. Az önként jelentkező vagongyári dolgozók százai vettek részt a veszélyeztetett gátszakaszok védelmében. Majd, mikor nyilvánvalóvá vált az árvíz okozta pusztítás nagysága, a vagongyári üzemek vasárnapi műszakokat tartottak és a műszakban végzett munkájuk ellenértékével támogatták az árvízkárosultakat.10 A dolgozók egészségvédelme jegyében 1955-ben a gyári orvosi rendelőben kibővítették a szakrendeléseket. 1955 áprilisában megkezdte működését a sebészet, bőrgyógyászat és fogászat. A továbbiakban belgyógyászati és nőgyógyászati szakrendelés megindítását és röntgenlaboratórium üzembe helyezését tervezték.11 Az egészségvédelem érdekében tett sok erőfeszítés meggyőző bizonyítéka az új orvosi rendelő felépítése és üzembe helyezése a vasúti járműgyárban, 1964 áprilisában. A gyár szociális létesítményei között külön említést érdemel a gyári dolgozók gyermekeinek elhelyezésére létesített bölcsőde és napközi otthon. 1958-ban a bölcsődei férőhelyek száma 220 volt. 1958 júniusában a gyár szakszervezeti bizottsága a gyári lapban kérdést intézett a dolgozó szülőkhöz, igényelnek-e segítséget a nyári szünidőben a gyermekek foglalkoztatásához. A szülők kérése alapján megszervezett nyári foglalkoztatást a következő években is megismételték.^ 76
