Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Első fejezet. A Vagongyár a felszabadulástól az újjáépítés befejezéséig (1945-1949)
tését a Bleichert-szabadalomnak egy villásemelős targoncára való kiterjesztésével kívánták megoldani. Mivel azonban a gyártás újjászervezésének időpontjában Kolben- Danék típusú targoncára volt igény, hazai tervezők megtervezték a V—27 típusú villás emelőtargoncát, amelynek műszaki jellemzői nagyjából megegyeztek a Kolben-Danék targoncáéval. Az 1949. év gyártmányai között kézitargoncákon kívül még 17 Bleichert-targonca, de már 4 emelőplatós targonca is szerepel.45 A V—27-es típusú villás emelőtargonca teherbírása 2 tonna, emelési magassága 3 méter volt és 2X4 lóerős motorral működött. Az újjáépítés legelső szakaszában szükség volt az üzemekben futódaruk beállítására, a súlyos és nagy terjedelmű munkadarabok mozgatásához. Ezért már 1946 februárjában létrehozták a mintegy 30-40 fős darukarbantartó csoportot. Ez kezdetben a híd- és vasszerkezeti üzem kötelékében működött. 1947-ben egy újabb gyártmány, a vasúti gőzdaru kifejlesztése kapcsán — a darukarbantartó csoport kivált a vasszerkezeti gyárból és önálló gyáregységgé vált. A súlyos háborús károkat szenvedett vasúti hálózat kiépítéséhez szükség volt ugyanis egy megfelelő teljesítményű vasúti gőzdarura. A gyárnak volt egy 60 tonnás emelőteljesítményű Roessemann-Harmatta vasúti gőzsegélydaru konstrukciója és a vagongyári fiatal szerkesztőgárda elkészítette az eredeti rajzok alapján az új - éveken át gyártott — gyártmány terveit. A 45 tonnás vasúti gőzdaru prototípusát még 1947-ben legyártották. Kezdetben a gőzdaru gyártása igen jelentős belső és külső kooperációt igényelt. A vasszerkezeti részeket (gém, forgóváz, alváz) a hídüzem, a gépészeti részek alkatrészeit a központi gépműhely és kis részben a daru gépműhely készítette. A fogazott alkatrészek a Ganz-MÁVAG- ban kooperációban készültek. A gőzdaruk gyártása nagyon területigényes volt és a rendelkezésre álló kis törzsgyári gyártócsarnokban rendkívül nagy zsúfoltság mellett, balesetveszélyes körülmények között folyt a munka. A vagongyári gőzdarut jóvátételre és a kereskedelmi forgalom számára is szállították. A gyártás beindításakor az úgynevezett régi típusú darut gyártották (6 tengelyű daru, két 3 tengelyes forgóvázzal). Később elkészítették az új típusú daru terveit is. A 45 tonnás gőzdaruk gyártása 1948 folyamán megindult. Az első jóvátételre készített darut 1949 januárjában szállították ki. Hl в 1949-ben 17 darab 45 tonnás gőzdarut gyártottak, ebből 11 -et exportra. Az év folyamán a MÁV számára 60 tonnás vasúti gőzdaru, a Vagongyár üzemei számára több 5 tonnás, egy 10 tonnás futódaru készült. A darugyáregység ezen kívül a saját műhelydaruk karbantartását is elvégezte, kötélpályák és hengerművek gépi berendezéseit állította elő.46 Negyvenöt tonna teherbírású vasúti gőzdaru 22
