Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
mítóközpont üzembe helyezése történt meg, a futóműprogramban pedig folytatódott a közúti ágazat és szerszámgyáregység korszerűsítése, az alapozó- és festőberendezés üzembe helyezése. 1972-ben elkészült az acélöntöde épülete, megvalósult az új öntöde csatornázása, iparvágányának kiépítése. 1972 folyamán a motor- és futóműberuházások lényegében megvalósultak, üzembe helyezésük azonban áthúzódott az 1973. évre. Az acélöntöde építése is megfelelő ütemben haladt. Az acélöntöde GB-határozatban elfogadott végleges befejezési határideje 1973. december 31. volt. A beruházások útján létrehozott fejlesztés és kapacitásbővítés képezte a negyedik ötéves terv hátralevő éveiben az MVG számára kitűzött magasabb feladatok teljesítésének biztosítékát.28 A gyártmányszerkezet céltudatos átalakítása — a közúti ágazat jelentőségének fokozódása az MVG termelésében — a negyedik ötéves terv első két évében is folytatódott. A közúti jármű- és motorágazatok összevonva (közúti ágazat) az árbevételben 1971-ben 79,3 százalékos, 1972-ben 84,3 százalékos részarányt képviseltek. A vasúti járművek részaránya 1971-ben 15,9 százalékos, 1972-ben 12,3 százalékos volt. Az MVG főbb megrendelői a belföldi piacon továbbra is az IKARUS, Csepel Autógyár, AUTÓKER, MOGÜRT és a MÁV voltak. Az exporttermékeket az MVG a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, Jugoszláviába, NSZK-ba és Pakisztánba szállította. 1972-ben az előző évhez viszonyítva, a belföldi igények maradéktalan kielégítése mellett csökkent a belföldi értékesítés részaránya, ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az exportértékesítés, mind a szocialista, mind a tőkés országok felé.29 Az MVG gyártmányfejlesztési eredményeivel a szakemberek és a nagyközönség az 1971. és 1972. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron találkozhatott, 1971-ben bemutatták a 160 lóerős saját fejlesztésű öthengeres motort, a 304 lóerős motorral felszerelt nyerges vontatót, a 831 típusú RÁBA futóművet, amely BNV-díjat nyert. Az 1972-es Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a RÁBA—MAN 853— 574 típusú nyerges szerelvényt. A konstrukció külön érdekessége, hogy a nyerges vontató két tengelye hajtott, így a 230 lóerős motorral felszerelt járművonat rossz terepviszonyok között is kielégítően üzemel. A kiállításon szintén 117 bemutatott RÁBA—MAN 842—572-es típusú 304 lóerős járműszerelvényt a HUNGAROCAMION a nemzetközi fuvarozásban már kedvező tapasztalatokkal üzemeltette. Ugyancsak sorozatban készült már a szintén kiállított RÁBA-MAN 836 típusú billenőteknős tehergépkocsi. Az IKARUS gyártmányú autóbuszokba folyamatosan építik be a RÁBA-MAN motorokat. A RÁBA-MAN motorokkal felszerelt autóbuszok Magyarországon kívül a Szovjetunióban és a baráti szocialista országokban is üzemelnek, de eljutottak Egyiptomba, Tuniszba, Irakba is. A licenc alapján gyártott motorokat az autóbuszok mellett vasúti járművekbe, hajókba (kikötői hajó, jégtörő), földmunkagépekbe is beépítik, sőt stabil áramfejlesztő gépcsoportokba is szerelnek RÁBA-MAN motorokat. A közúti járműgyártás további fejlődésének biztosítéka volt az 1972 júniusában Moszkvában aláírt megállapodás, amelynek értelmében 1973 folyamán a gyár 1 milliárd forint értékben exportált hátsó futóműveket legnagyobb üzleti partnerének, a Szovjetuniónak. 1973 augusztusában készült el a százezredik futómű. A vasúti járművek csökkenő gyártási darabszáma azonban nem ment a színvonal rovására. A szocialista országok vasúti szövetsége, az OSZZSD keretében több éven keresztül végrehajtott nemzetközi forgóvázvizsgálat-sorozaton a RÁBA-OSZZSD kocsi mindvégig eredményesen képviselte a magyar járműipart. A méréseknél szerzett tapasztalatokat a vagongyári szakemberek eredményesen gyümölcsöztették a forgóvázak minőségének javításánál. A MÁV-nak az 1969. év végén leszállított 75 Ba sorozatú OSZZSD-kocsiknál minden addigi eredményt felülmúló, kiváló futásjóságot értek el. 1970 szeptemberében készült el a csehszlovák rendelésre szállított ezredik vasúti személykocsi. A gyár egyik legnagyobb üzlete zárult ezzel sikeresen. Az ezredik csehszlovák kocsi átadásával egyidőben az ötezredik RÁBA-MAN Dieselmotor és az ötvenedik nehéz tehergépkocsi is elkészült, ami a fontos gyártási ágak töretlen fejlődését mutatta. Új érdeklődések és rendelések is futottak be mindhárom gyártmánynál. A vasúti járművekre vonatkozóan a vállalatvezetés következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy csak nyereséges és nem ráfizetéses vállalkozásokba lehet bocsátkozni. Ilyen alapon megállapodás jött létre a MÄV-val 100 poggyászkocsi, 200 fűtőcső nélküli 30 m3-es tartálykocsi, 300 fűtőcsöves 30 m3-es tartálykocsi szállítására. A Pakisztáni Vasutak 1972. évi szállításra 27 másodosztályú személy-
