Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
gatósában részesülünk és a tervezett vállalat prosperálására vonatkozó garanciákat megteremteni sikerül. Arra nézve, hogy ezen új iparágak Győrött gyökeret verve versenyképessé váljanak, a következő előfeltételeknek teljesülése szükséges: 1. Hogy a gyár az 1890. évi XIII. t. ez. értelmében állami kedvezményekben a törvény által megengedett 15 évi időtartamra részesüljön; 2. hogy vasúti szállítási díjkedvezményekben részesíttessék a gyár úgy nyersanyagokra, mint szinte kész gyártmányokra nézve, mely utóbbiakhoz a kocsi-, bútor- és gépipar termékei és ezek között nevezetesen a gőzkazán- és fémöntés termékei is számítandók; 3. hogy az iparvágányon eszközlendő be- és kitolatások iránt a magyar kir. államvasutak részéről kedvező feltételek szabassanak meg; 4. hogy biztosítás nyeressék arra nézve, mikép a m. kir. államvasutak részéről waggon megrendelések legalább az aradi és a Schlick-féle gyárnál eszközlendő megrendelések mértékét mindenkor megütni fogják és továbbá, hogy a m. kir. államvasutak az első öt évre évenként 500 darab, főleg áruszállítási vagont megrendeljen, megjegyeztetvén, hogy a legelső év alatt »az első hónap értendő«; 5. hogy Győr állapíttassák meg a m. kir. államvasutak, valamint mások részéről vagon megrendelésekre nézve, átvételi helynek és hogy az átvett kocsik Győrből a m. kir. államvasutak egyéb állomásaira díjtalanul szállíttassanak el; 6. hogy Győrött munkásoknak és mérnököknek megfelelő gyakorlati kiképeztetése céljából ipari iskola felá11ittassék és fenntartassék; 7. hogy a vállalat 15 évi időtartamra a város által szedhető bármi című vámok és illetékek alól felmentve legyen. Nem kételkedünk, hogy a tekintetes Törvényhatósági Bizottság az említett ipari üzemeknek megalakítását közhasznúnak és kívánatosnak tartja és ennélfogva törekvéseinek tőle telhető támogatását és hathatós előmozdítását meg nem tagadandja. Ezen meggyőződésünkből kiindulva azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodunk a tekintetes Városi Közgyűlés elé járulni, hogy a fenti kívánalmaknak 7-ik pont alatti tárgyra nézve kedvező határozatot hozni, a többire nézve pedig kérelmeinket a magas kormánynál küldöttség útján átnyújtandó felirattal kegyesen támogatni méltóztassék . . A Győri Hírlap beszámol arról is, hogy a tervezett gyárat a győri Szeszgyár létesíti. A kezdeményezést a város törvényhatósági bizottsága kedvezően fogadja. Az 1896. március 27-i rendkívüli közgyűlés határozatában kimondja, hogy ,,a Győrött felállítandó gép- és vagongyár létesítése iránti törekvéseket a város jövő ipari fejlődése tekintetében tőle telhetőén támogatni és kedvezményekben részesíteni hajlandó, mely kedvezmények minőségét és mérvét a folyamatba teendő tárgyalások eredményéhez képest fogja annakidején megállapítani”.10 Ilyen előkészítés után a győri Szeszgyár két főrészvényese, Lederer Emil bécsi gyáros és Lederer Richard prágai gyáros kibocsátják a részvényjegyzési ívet. „Vagonok, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, mindennemű villanyos telepeknek és berendezéseknek előállítása, ezen gyárnak üzembehozatala és ezen, nem különben a kapcsolatos így egyéb iparoknak és melléküzemeknek folytatására ... Mi alulírött alapítók fenntartjuk magunknak a jogot egyes aláíróknak aláírását visszautasítani, vagy pedig az általuk aláírt részvények darabszámát saját belátásunk szerint csökkenteni . . .”11 A részvényjegyzési ívet 1896. december 20-án bocsátották ki, az aláírás határideje december 25-e volt. Az aláírók között legnagyobb összegekkel a két alapító, Lederer Emil 2600 darab részvénnyel (260 000 forint értékben), Lederer Richard 1800 db részvénnyel (180 000 forint értékben) szerepel. A többi aláíró közül 300 részvényt jegyzett Wottitz Károly győri ügyvéd, akinek az alapítandó Vagongyár vezetésében is szerepet szántak. A többi 6 aláíró egyébként 50 részvényt jegyzett, összesen 30 000 forint értékben. Az alapítási tervezet és részvényaláírási íven a következő aláírások szerepeltek: aláírás dő db forint 1. Wottitz Károly 1896. XII. 20. 300 30 000 2. Lederer Emil 1896. XII. 20. 2600 260 000 3. Lederer Richard 1896. XII. 20. 1800 180 000 4. Wottitz Gusztáv 1896. XII. 20. 50 5 000 5. Feldbacher Rudolf 1896. XII. 22. 50 5 000 6. Dr. Rapoch Frigyes 1896. XII. 22. 50 5 000 7. Kaczander Zs. 1896. XII. 25. 50 5 000 8. Dr. Fischer Sándor 1896. XII. 25. 50 5 000 9. Szávay Gyula 1895. XII. 25. 50 5 000 10
