Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Harmadik fejezet. A Vagongyár a húszas években. 1920-1929
A rendelés éve Megnevezés Teljesítés 1918 225 db Kmn jelű szénszállító teherkocsi (MÁV) a rend. törölve 1918 35 db Grnh jelű fedett teherkocsi (MÁV) 1921. aug. 13. 1918 300 db Grnh jelű fedett teherkocsi (MÁV) a rend. törölve 1918 15 db fedett teherkocsi (GRnh jelű) készletre borszállító kocsivá átalakítva 1918 110 db Kmn jelű szén szállító kocsi (MÁV) a rend. törölve 1918 160 db Grn jelű fedett teherkocsi (MÁV) a rend. törölve 1918 5 db tartálykocsi (Győri Olajgyár) nem gyárt, le 1918 300 db Kmn jelű szénszállító kocsi (MÁV) a rend. törölve 1918 300 db szén szállító kocsi (MÁV) a rend. törölve 1918 600 db Grnh jelű fedett teherkocsi (MÁV) a rend. törölve A fentiek alapján képet alkothatunk magunknak a Vagongyár munkával való ellátottságáról a béketermelésre való átállás idején. Az előjegyzett rendelések majdnem kivétel nélkül a MÁV háborús megrendelései voltak. 1920 elején a MÁV a jelek szerint átvizsgálta rendelésállományát. Egyes rendeléseket lehívott, másokat pedig 1920. június 15-i körlevelével törölt. A törlés összesen mintegy 2100, főleg szénszállító vagy fedett vasúti teherkocsit érintett. A MÁV-val az ügyek rendezése nemcsak a megrendelések felülvizsgálására, hanem anyagi kérdésekre is kiterjedt. Felülvizsgálták 83 a korábban teljesített, illetve a jövőben teljesítendő MÁV- rendelésekből eredő fizetési kötelezettségeket, és a MÁV utó- és felülfizetési kötelezettséget is elismert.23 1920 folyamán a gyár autó-, motoreke- és teherautógyártó részlegeinek foglalkoztatottsága szintén biztosítva volt. Igyekeztek az addig hadianyaggyártásra berendezett vagy más okból gyengén kihasznált részlegeket is munkával ellátni. A korábbi hadfelszerelési osztályból alakították ki az általános géposztályt, amelyben a rendelkezésre álló gépparkot a legkülönfélébb termékek gyártására használták ki. így készült a Vagongyárban textilgépalkatrész, textilgép, vastalicska stb. A kisvasúti osztály keskeny vágányú vasutak felújításában vett részt. A javításra szoruló keskeny vágányú gördülőanyagot a gyár felújította és bérbe adta. Az öntöde és kovácsüzem bérmunkát vállalt. A gyártelepen tároló - le nem szállított - vasúti kocsikat szétszerelték, és pótalkatrészként értékesítették. A kerékgyárat — amely a háború alatt főleg katonai járművek számára gyártott kerekeket — szintén békecikkek gyártására állították át. A Vagongyárnak hatalmas fakészlete és korszerű munkagépekkel jól felszerelt asztalosüzeme volt. A háború után az üzem egyes bútorok, illetve egész szobaberendezések gyártására rendezkedett be. A Vagongyárban visszamaradt egy tétel, olasz rendelők számára készített, de az első világháború kitörése miatt át nem vett vasúti teherkocsi is. Mivel — mint ismeretes - a különböző vasutak előírásai nagyon szigorúak, a kocsikat másutt értékesíteni nem tudták. Ezért szétszerelték őket, és az alkatrészeket igyekeztek hasznosítani. így ezeknek a teherkocsiknak hossztartóit használták fel az épülő sportpálya lelátóinak tetőszerkezeténél. A sportpálya kerítésének tartóoszlopai szintén a Vagongyár raktárából kerültek ki. Az ország területének csökkenése — ezen belül a nagy, erdős területek elcsatolása miatt — csökkent az erdei vasúti felépítmények iránti kereslet. A tartóoszlopokhoz így feleslegessé vált, különleges típusú erdei vasúti síneket használtak fel.2i4 Vasszerkezeteket és darukat belföldre és külföldre is szállított a Vagongyár.25 Végeredményben az 1919—1920-as üzletév folyamán a gyárat sikerült átállítani a béketermelésre. Az üzletévre vonatkozó igazgatósági jelentés megállapítja, hogy ,, . . . javulás állott be a termelési viszonyokban, ami gyárunkban a normális munkamenetet újból biztosította”. Az üzletévet lezáró mérlegben az adósok még igen magas összeggel szerepeltek. A vállalatnak nagy követelései álltak fenn a
