Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
nálatra szánt kocsit rendelt meg. A Vagongyár is elkészítette a hatszemélyes, zárt karosszériájú, „Grand” típusú kocsit, amelyet azonban az eredeti célra nem használhattak fel. A „Grand” típusú személykocsik műszaki adatai: motorteljesítmény 2000 fordulat percnél löket furat tengelytáv nyomtáv ülőhelyek száma sebesség önsúly (a karosszériától függően) 35-46 LE 150 mm 90 mm 3150 mm 1350 mm ó 80-100 km ó 1300-1600 kg191 A „Grand” személykocsi sikerült konstrukciónak bizonyult, és mint már utaltunk rá, mindjárt kezdetben, az 1913-as Alpesi Túrán és az 1914-es Kárpáti Túrán díjat nyert. A Rába ,,K I.” és ,,K II.” motorekék 1914 tavaszán19- a Vagongyár megvásárolta az Erste Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik rendszere szerinti motorekék szabadalmát is, és 1915-től kezdve a „К I.” és „К II.” típusú motorekéket is gyártotta. A motorekék iránt nagy volt a kereslet, mert a katonai behívások miatt olyan nagy hiány volt a mezőgazdasági munkásokban, hogy a központi hatalmak élelmezésének biztosítása is veszélyben forgott. A „Rába К I.. és К. II” jelű motorekék konstrukciója a Stock-rendszer lényegesen javított, továbbfejlesztett változata volt. A Rába ekéket különös szakismeret nélkül is könnyen és üzembiztosán lehetett kezelni, motorteljesítményük viszonylag kis súlyukhoz képest jelentős volt. Az ekénél a hajtó- és vontatómű háromszög alakú keretbe volt beépítve az ekefejekkel együtt. A „K l.”-es szériából próbaképpen 10 darabot készítettek. Ennél a keret idomvasból készült, a 32 lóerős motor pedig a „Grand” típusú személyautó motorjával volt azonos azzal a különbséggel, hogy a motor fordulatszámát 2000-ről 1200-ra redukálták. A „K ll.”-es típus volt a végleges széria. Ennek kerete melegen sajtolt acéllemezből készült. A 42 lóerős motor fordulatszáma 1100, furata 105 mm, lökete 160 mm volt. A motorral cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépeket (darálók, őrlők) is meg lehetett hajtani, sőt az ekekeret kiemelése után a motort úgy szántóföldeken, mint közutakon boronák, kultivátorok, szekerek, sőt aratógépek vontatására is lehetett használni.193 A Rába „V” típusú tehergépkocsik, a „Grand” személyautók és a motorekék motorjait is a Vagongyár gyártotta. Az eladás megszervezése A haszonjármű, mint gyártmány, magánvásárlók részére is számításba jöhetett, így mikor a Vagongyár a „RÁBA GRAND” típusú személyautók gyártásához hozzáfogott, a piac alaposabb megdolgozására is gondot fordított. Budapesten „autólerakatot” létesítettek, és a gyártmányt propagandanyomtatványok segítségével és a szaksajtó útján is ismertették. A világháború kitöréséig 20 darab Grand típusú személykocsit adtak el. А „V” típusú tehergépkocsikból az első világháború kitöréséig közel 30 darab szubvencionált kocsi került magánkézbe. A háború kitörése után mindkét gépkocsitípusból majdnem kizárólag katonai rendelésre gyártottak. А „К I.” és „К II.” típusú motorekéket az illetékes mezőgazdasági hatóságok kiutalása alapján, a jelentkezés sorrendjében szállította le a gyár. A szakszerű gépkezelés oktatására tanfolyamokat szerveztek.194 54
