Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)

Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945

A medvei Duna-hídnál a holtági híd szereléséhez a győri gyár 1941. március 22-én fogott hozzá. A híd szerkezeti ele­meit a győri műhelyből vízi úton szállították a helyszínre, és a szerelőállvány alá vontatott dereglyéből daru emelte fel végleges helyére az anyagot. A holtági híd 1941 nyarán el­készült. A háromnyílású mederhíd gyártása anyagbeszer­zési nehézségek miatt késett, és az I. nyílást nem sikerült 1941 folyamán szerelni. A vasszerkezet gyártásának zöme és az egész, 361 m hosszú híd helyszíni szerelése az építkezés utolsó esztendejére, 1942-re maradt. 1941-1942 telén az egyre fokozódó háborús nehézségek mellett váratlan aka­dály volt a kemény tél. Január 24-én a hídműhely legvédet­­tebb részén — 29 C-ot mutatott a hőmérő, és az összes munkagépek befagytak. A vállalatnak a hátralevő munká­kat 1942-ben kellett befejeznie, és a hatalmas feladatnak sikerrel megfelelt. A műhely kilenc hónap alatt közel 100 000 munkaórát fordított a szerkezet hátralevő részének gyártására. A helyszínen pedig nyolchónapi kemény mun­kával — rendkívüli igyekezettel - szerelték fel a háromnyí­lású szerkezetet, amivel egyedülálló teljesítményt nyújtottak. A hidak acél nyersanyaga a Rimamurány-Salgótarjáni Vas­mű Rt. ózdi művében készült. 1939-ben a Magyar Vagon- és Gépgyár szállította a mederpillérek hegesztett vascaisson­­jait is.128 Vagonüzem A vagonüzem volt a Vagongyár legnagyobb kapacitású gyártórészlege, amelynek kapacitását az igazgatóság beszá­molói szerint még a háborús években sem tudták teljesen kihasználni. így a beruházásokból is viszonylag lényegesen kevesebb jut az üzemnek. Az 1939—40-es üzletévben bőví­tik a vagonszereidét, az 1940-41-es üzletévben 182 000 pengő értékű gépet állítanak fel (ugyanekkor a repülőüzem 700 000 P, a kovácsüzem 460 000 P, a hídműhely 230 000 P értékű gépet kap). 1942-ben elkészül a 267 m2 alapterületű vagoneszterga-műhelyi munkásmosdó és irodaépület, a 74 m hosszú és 19,6 m széles vagonfényező-műhely, és átépítik az esztergaműhely tetőzetét. 1943-ban 40 X 30 m alapterü­letű vagon-famegmunkálót építenek, és mintegy 200 000 P- ért gépeket vásárolnak. Még a nem teljes kihasználás mel­lett is a vagonüzem kiszállításai komoly tételeket képvisel­nek. 153 A vagonüzem termelése 1939. és 1944. között Év Személy­kocsi db Teher­kocsi db Vili. kocsi db összesen db 1939 28 5 10 43 1940 18 1-19 1941-334 30 364 1942 11 528 30 569 1943-535 22 557 1944-­­­Vagonrend elések 1940. és 1943. között Év Darab Meg nevezés 1940 59 Gz ksor. kézifék nélküli, légfékes, 20 tonnás, fedett teherkocsi 1940 68 Oz sor. forgózsámolyos szálfaszállító teherkocsi 1940 10 la sor. magas oldalfalú, nyitott teherkocsi 1940 28 Különféle teherkocsik 1941 100 Oz sor. 20 tonnás, forgózsámolyos, hosszfaszállító teherkocsi („Erdélyi beruházási hitelre”) 1941 120 Izk sor. magas oldalfalú, nyitott teherkocsi („Erdélyi beruházási hitelre”) 1942 375 Izk sor. kétteng., magas oldalfalú, nyitott teherkocsi 1942 150 Oz sor. pőrekocsi 1942 95 Gzk sor. kétteng. fedett teherkocsi 1943 120 Oz sor. forgózsámolyos, szálfaszállító kocsi 1943 100 Gzk sor. kéttengelyű, fedett teherkocs 1943 350 Izk sor. kétteng. nyitott teherkocsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom