Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
Az 1896. december 28-án megtartott alakuló közgyűlésen Wottitz Károly, a közgyűlés elnöke bemutatta a társasági tervezetet, mely szerint az alaptőke egyenként 100,— Ft-ról és bemutatóra szóló, azonban egyelőre csak 30%-kal befizetett, 5000 db részvényre felosztott 500 000,- Ft-ból áll, és bemutatta a társasági tervezet kapcsán az eredeti részvényaláírási ívet, mely szerint a tervezet szerinti alaptőke az összes, 5000 db részvénynek kellő aláírása és 30 %-nyi befizetése által biztosított. Az alakuló közgyűlés elfogadta az alapszabályokat és megválasztotta az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. Ezzel a ,,Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság” győri cég hivatalosan megkezdte működését. A korszakkal foglalkozó ipartörténeti munkákban a Vagongyár alapításával kapcsolatban egymásnak ellentmondó adatok is szerepelnek.12 Szögezzük le tehát, hogy a győri Magyar Vagon- és Gépgyárat nem a Wiener Bankverein alapította. A Vagongyár részvénytöbbsége csak 1907-ben kerül a Wiener Bankverein kezébe. Az alapítás időpontjában a Vagongyár alaptőkéje nem 4 millió korona, hanem 5000 darab 100 forintos részvényre felosztott 500 000 Ft, azaz 1 millió korona volt. A gyár alaptőkéjét csak 1901-ben emelik 4 millió koronára. A vállalat alapításakor tehát a részvények döntő többsége Lederer Emil és Lederer Richard kezében volt. Ez a két részvényes irányította valójában a vállalatot. A Magyar Vagon- és Gépgyár Részvénytársaság alapszabályainak 14. pontja ugyanis a közgyűlési szavazati jog tárgyában a következőképpen intézkedik: ,,Minden részvényes, a részéről kellő időben letett minden 25 db részvény után a közgyűlésben egy szavazattal bír. A szavazati jog meghatalmazott által is gyakorolható, a meghatalmazottnak írásbeli meghatalmazással kell ellátva lenni.”13 A vállalatnál tehát a részvénytöbbség tulajdonosának akarata érvényesült. Az alakuló közgyűlés 3 évi működési időtartamra igazgatóság tagjaiul a következőket választotta meg: 1. Dr. Fischer Sándor 2. Lederer Emil 3. Lederer Richard 4. Wottitz Gusztáv 5. Wottitz Károly országgyűlési képviselő, győri lakos, gyáros, bécsi lakos, gyáros, prágai lakos, gyárigazgató, bécsi lakos, ügyvéd, győri lakos.1'1 A Vagongyár első igazgatósága zömében a Szeszgyár vezetőiből tevődik össze. A gyártelek és a gyárépületek egy részét szintén a Szeszgyártól bérelte az új gyár. Az 1897-es év első hónapjai a gyár beindításához szükséges munkálatokkal teltek el. A gyártelep céljára Győr városa 15 hold 720 О-öl területet engedett át 7500,- forint kedvezményes vételárért. A város ezenkívül 15 évre mentesítette a gyárat a városi adó, és 30 évre a többi városi jövedékek fizetése alól. Mint az első üzletévi jelentésből kitűnik, a város a Vagongyár részére állami kedvezményeket is igyekezett biztosítani, de egyelőre sikertelenül.15 A Vagongyár építésével a város keleti részének képe megváltozott, új városrész körvonalai bontakoztak ki. Az épülő gyárral és a gyár környékén tervezett munkástelepekkel már a Kiskút és a Belváros közötti terület beépítésére lehetett gondolni. A várostól megszerzett terület birtokában — a gyártelep kiépítéséhez fognak. A gyártelep magvát a győri Szeszgyár és a Finomító Részvénytársaságból a Vagongyárnak „használatra átadott építmények” (a volt szeszgyári ököristállók) alkották.1*5 Az 1896. december 28-i alakuló közgyűlés után azonnal megkezdték a leendő gyárépületek átalakítását és megrendelték a gyár műszaki berendezését.17 1897. február 22-én pedig — a Vagongyár beadványa alapján — a győri cégbíróságon, a kereskedelmi társas cégekről vezetett cégjegyzék I. kötetének 296. lapján 938/1897. szám alatt bejegyezték a Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaságot - „Ungarische Waggon- und Maschinenfabrik Actiengesellschaft" céget.18 A „Győri Hírlap” 1897. február 18-án beszámol arról, hogy a Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság telepengedélyezési kérvényt nyújtott be az első fokú iparhatósághoz. A tervek szerint a „gyártelep" két fő épületre oszolva hét helyiségből fog állni, melyek a következők lesznek: egy vasmegmunkálási műhely helyiség, egy famegmunkálási műhely helyiség, egy állványszerelde műhely helyiség, egy asztalos- és szekrényszerelési műhely helyiség, egy fényezőműhely, egy kovácsműhely, egy raktár. A vasmegmunkálási műhelyben ötven darab gép, az ehhez csatlakozó állványszerelő műhelyben nyolc darab szegtüzesítő kemence felállítását tervezték. A famegmunkáló műhelybe húsz különféle gép, körfűrész, szalagfűrész, fúró- és vésőgépek kerültek. A kovácsműhely berendezése: negyvennégy kovácstűzhely, tizenkét falazott kéménnyel, két forrasztókemence, egy fúvó, öt gőzkalapács (ezek között há-12
