Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
cséplőgép, körülbelül 10 db sokszorosítógép (ez saját találmányiéi kézisajtó volt), továbbá szecskavágó gépek, eleségaprító gépek, öntöttvas áruk stb. (tehát főképpen mezőgazdasági gépek) készültek. A munkáslétszám átlag 12—15 körül mozgott. A Győri Hajógyár 600—800 tonnás uszályokat épített. 20—60 munkást foglalkoztatott. Egyébként 1898-ban Komáromba telepítették át.6 További vasipari műhelyek voltak még: Singer Mór W. gazdasági gépgyára (alapítva 1845), Szabó Samu tűzhelygyára (alapítva 1866), Milanovits János gazdasági gépgyára (alapítva 1882) és Magyari József kályhagyára (alapítva 1883). A Vagongyár tehát nem a városban folyó gépipari jellegű tevékenységből fejlődik ki, hanem tudatos iparvállalat-alapító törekvés eredménye. 1888-ban választották polgármesterré Zechmeister Károlyt, akinek a győri iparfejlesztés szívügye volt. Győrnek, mint iparvárosnak lehetőségeit Zechmeister Károly polgármesteri székfoglaló beszédében így foglalta össze: ,, . . . kezdünk kibontakozni azon nyomott hangulatból és elkedvetlenedésből, mely ipari vállalkozás terén egy nagyobb gyárvállalatnak (szeszgyár) majd a tönk szélére jutása folytán közönségünket hasonló vállalkozásoktól elriasztotta, városunkat e téren rossz hírbe hozta. Pedig Győr, mint vasúti gócpont, négy folyó közelében, nem távol az ország szívétől, az osztrák főváros szomszédságában, gyárvállalatokra kiváló alkalmas talajt képez.”7 Konkrét ipartámogató lépés volt, hogy Győr városa a város határában nagy kiterjedésű területet vásárolt, hogy a később majd keletkező iparvállalatoknak itt helyet biztosítson. A polgármester beszédében felsorolt érveken kívül Győr gazdasági és kulturális helyzete is megfelelő hátteret jelentett egy létesítendő nagy gyár számára. 1890-ben Győr a Dunántúl északi részének közgazdasági és kereskedelmi központja volt. A győri bankok (Osztrák Magyar Bank Győri Fiókja, Első Takarékpénztár, Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár stb.) pénzforgalma például jelentősen meghaladta a soproni, illetve szombathelyi pénzintézetek forgalmát. Győr áruforgalma, posta- és távirdaforgalma szintén lényegesen nagyobb volt, mint a másik két városé. A győri Lloyd kereskedelmi testületen kívül a városban 7 ipartársulat is volt. A várost a közutakon és vasúton kívül vízi úton is meg lehetett közelíteni. Győr vasúti csomópont: Budapest, illetőleg Komárom, és részben Esztergom, Bécs, illetve Moson, Szombathely és Veszprém felől a magyar állami vasúton és 9 államosított nyugati vasúton naponként 15 személyvonat érkezett a városba, illetve indult onnan tovább. Az 1868-ban alapított Gázgyár a 80-as években már több ezer lakást látott el gázzal és 250 utcai lámpát táplált. 1883-ban alakult meg a Vízvezeték Rt. 1884-re elkészült a hálózat első része, amely kezdetben csak a Belvárost és az Újvárost látta el. Az utcákon vízvezetéki közkutakat is létesítettek. A városban mintegy 150 000 m2 területű kövezet volt, ennek karbantartására, illetve fejlesztésére a város sokat áldozott. A győri telefon 1891. január 19-én 72 előfizetővel kezdte meg működését. A városnak gőzfürdői, téli és nyári fürdői voltak. 1888-ban a győri elemi iskolák száma 20, tanítóké 76 volt. Az elemi iskolák fenntartási költsége 67 234 forintot tett ki. A város segélyezte az alsófokú kereskedelmi és iparosiskolát is. Győrött jogakadémia, főgimnázium reáltanoda, két tanítóképző és felső polgári leányiskola is működött már ekkor.8 Az iparosodás, a gyárak sorozatos alapítása kezdetben a városban szétszórt telkeken játszódott le. Ez egyrészt átgondolt koncepció hiányát tükrözte, másrészt pedig abból eredt, hogy főként térbelileg sem jelentős üzemekről volt szó, amelyek esetleg nagyobbra fejlődésével számoltak. így került az első gőzmalom a Nádorvárosba, az első olajgyár a Szigetbe, a gazdasági gépgyár pedig a Rákóczi útnak a lebontott bástyákon túli részére. Szerencsés körülménynek kell tekinteni viszont, hogy az erősebb ütemű iparosodás megindultakor a Gázgyár és a győriek alapította nagyszabású szeszgyár a Belváros keleti végére, a Duna és a budapesti országút közé települt. Az alakuló közgyűlés 1896. március 27-én egy tőkéscsoport beadványt nyújtott be Győr város törvényhatóságához. Ebben gép- és vagongyár felállításához kérte a város támogatását. A tervezett gyár alapításához néhány előfeltétel biztosítását kérték: ,,Tekintetes Városi Közgyűlés! üzletbarátokkal egyetemben Győrött gép- és vagongyárat szándékozunk felállítani. Ezen szándék azonban csak akkor valósítható, ha a tekintetes Törvényhatósági Bizottság támo
