Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)

Első fejezet. A Vagongyár alapítása

cséplőgép, körülbelül 10 db sokszorosítógép (ez saját talál­mányiéi kézisajtó volt), továbbá szecskavágó gépek, eleség­­aprító gépek, öntöttvas áruk stb. (tehát főképpen mező­­gazdasági gépek) készültek. A munkáslétszám átlag 12—15 körül mozgott. A Győri Hajógyár 600—800 tonnás uszályokat épített. 20—60 munkást foglalkoztatott. Egyébként 1898-ban Komáromba telepítették át.6 További vasipari műhelyek voltak még: Singer Mór W. gazdasági gépgyára (alapítva 1845), Szabó Samu tűzhely­gyára (alapítva 1866), Milanovits János gazdasági gépgyára (alapítva 1882) és Magyari József kályhagyára (alapítva 1883). A Vagongyár tehát nem a városban folyó gépipari jellegű tevékenységből fejlődik ki, hanem tudatos iparvál­lalat-alapító törekvés eredménye. 1888-ban választották polgármesterré Zechmeister Károlyt, akinek a győri iparfejlesztés szívügye volt. Győrnek, mint iparvárosnak lehetőségeit Zechmeister Károly polgármesteri székfoglaló beszédében így foglalta össze: ,, . . . kezdünk ki­bontakozni azon nyomott hangulatból és elkedvetlenedés­­ből, mely ipari vállalkozás terén egy nagyobb gyárvállalat­nak (szeszgyár) majd a tönk szélére jutása folytán közön­ségünket hasonló vállalkozásoktól elriasztotta, városunkat e téren rossz hírbe hozta. Pedig Győr, mint vasúti gócpont, négy folyó közelében, nem távol az ország szívétől, az oszt­rák főváros szomszédságában, gyárvállalatokra kiváló al­kalmas talajt képez.”7 Konkrét ipartámogató lépés volt, hogy Győr városa a város határában nagy kiterjedésű területet vásárolt, hogy a ké­sőbb majd keletkező iparvállalatoknak itt helyet biztosítson. A polgármester beszédében felsorolt érveken kívül Győr gazdasági és kulturális helyzete is megfelelő hátteret je­lentett egy létesítendő nagy gyár számára. 1890-ben Győr a Dunántúl északi részének közgazdasági és kereskedelmi központja volt. A győri bankok (Osztrák Magyar Bank Győri Fiókja, Első Takarékpénztár, Győrvárosi és Megyei Takarék­­pénztár stb.) pénzforgalma például jelentősen meghaladta a soproni, illetve szombathelyi pénzintézetek forgalmát. Győr áruforgalma, posta- és távirdaforgalma szintén lénye­gesen nagyobb volt, mint a másik két városé. A győri Lloyd kereskedelmi testületen kívül a városban 7 ipartársulat is volt. A várost a közutakon és vasúton kívül vízi úton is meg lehetett közelíteni. Győr vasúti csomópont: Budapest, ille­tőleg Komárom, és részben Esztergom, Bécs, illetve Moson, Szombathely és Veszprém felől a magyar állami vasúton és 9 államosított nyugati vasúton naponként 15 személyvonat érkezett a városba, illetve indult onnan tovább. Az 1868-ban alapított Gázgyár a 80-as években már több ezer lakást látott el gázzal és 250 utcai lámpát táplált. 1883-ban ala­kult meg a Vízvezeték Rt. 1884-re elkészült a hálózat első része, amely kezdetben csak a Belvárost és az Újvárost látta el. Az utcákon vízvezetéki közkutakat is létesítettek. A város­ban mintegy 150 000 m2 területű kövezet volt, ennek kar­bantartására, illetve fejlesztésére a város sokat áldozott. A győri telefon 1891. január 19-én 72 előfizetővel kezdte meg működését. A városnak gőzfürdői, téli és nyári fürdői voltak. 1888-ban a győri elemi iskolák száma 20, tanítóké 76 volt. Az elemi iskolák fenntartási költsége 67 234 forintot tett ki. A város segélyezte az alsófokú kereskedelmi és iparosiskolát is. Győrött jogakadémia, főgimnázium reálta­noda, két tanítóképző és felső polgári leányiskola is műkö­dött már ekkor.8 Az iparosodás, a gyárak sorozatos alapítása kezdetben a városban szétszórt telkeken játszódott le. Ez egyrészt át­gondolt koncepció hiányát tükrözte, másrészt pedig abból eredt, hogy főként térbelileg sem jelentős üzemekről volt szó, amelyek esetleg nagyobbra fejlődésével számoltak. így került az első gőzmalom a Nádorvárosba, az első olajgyár a Szigetbe, a gazdasági gépgyár pedig a Rákóczi útnak a lebontott bástyákon túli részére. Szerencsés körülmény­nek kell tekinteni viszont, hogy az erősebb ütemű iparoso­dás megindultakor a Gázgyár és a győriek alapította nagy­szabású szeszgyár a Belváros keleti végére, a Duna és a budapesti országút közé települt. Az alakuló közgyűlés 1896. március 27-én egy tőkéscsoport beadványt nyújtott be Győr város törvényhatóságához. Ebben gép- és vagongyár felállításához kérte a város támogatását. A tervezett gyár alapításához néhány előfeltétel biztosítását kérték: ,,Tekintetes Városi Közgyűlés! üzletbarátokkal egyetemben Győrött gép- és vagongyárat szándékozunk felállítani. Ezen szándék azonban csak akkor valósítható, ha a tekintetes Törvényhatósági Bizottság támo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom