Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
A Vagongyár alapítása Műszaki és gazdasági fejlődés az első világháború végéig • 189©—1918 A kiegyezés után Magyarországon erősen fellendült a vasútépítés. 1880-ig kiépültek a legfontosabb vasútvonalak. 1877-től, elsősorban a nagybirtokosok érdekében, helyi érdekű vasutakat építettek. Az 1873. évi nagy gazdasági válság után több, csődbe jutott vasúttársaság vonalát az állam vette át. Ez a folyamat 1880 után még meggyorsult, és 1896- ban a magyarországi vasútvonalak nagy része már az 1868- ban alakult MÁV (akkor Magyar Királyi Államvasutak) tulajdonában vagy kezelésében volt. MÁV-vasútvonalak 1896-ban A vasútvonal hossza km MÁV-tulajdonban levő vasútvonalak 7 563,72 MÁV-kezelésben levő vasútvonalak MÁV-kezelésben levő 142,93 helyi érdekű vasútvonalak a Pécs—Barcsi Vasút szintén 4 702,86 a MÁV-hoz tartozott 68,07 összesen 12 477,95 A nagyszabású államosítási folyamat lezárása után Magyarországon csupán négy, magánkezelésben levő vasútvonal maradt: a Kassa-Oderbergi Vasút magyarországi vonalai, a Déli Vasút magyarországi vonalai, a Mohács—Pécsi Vasút és a Győr—Sopron —Ebenfurti Vasút1. Az új vasutak, mint fogyasztók, a széntermelés (üzemanyag) és a vas- és gépipar (vasúti berendezések, gördülőanyag) fejlődését mozdítják elő. A vasúti szállítás bővíti a piaci kapcsolatokat és lökést ad az ipar fejlődésének. A századvégi ipari forradalom betetőződésének jele, hogy az áruforgalom még a közlekedési hálózat gyors növekedésénél is gyorsabban emelkedett. A vasúton szállított teheráruk mennyisége a 70-es évek közepétől a századfordulóig megnégyszereződött, viszont a vasúthálózat csak 2,7-szeresére nőtt. Az áruforgalom növekedési ütemének megfelelően, tehát a vasúthálózat építésének üteménél gyorsabban emelkedett a vasúti gördülőanyag iránti kereslet. A vagongyártás jó üzletnek bizonyult. Míg a 80-as években Magyarországon egyedül a Ganz gyár készített vasúti kocsikat, addig 1898- ban az országnak már 5 vagongyára van. Ezeknek egyike az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár. A Győrött alapítandó vagongyár gondolata olyan időpontban vetődött fel, amikor maga a város is minden eszközzel támogatta az iparosítási törekvéseket. A kiegyezésig Győr gazdasági életének súlypontja a külfölddel folytatott termény- és állatkereskedelem volt. A nyugat felé vezető szárazföldi és vízi útvonal a városon keresztül haladt, és V. István király már 1271-ben árumegállító jogot adott a városnak. A tömegszállítás legalkalmasabb útja a Duna volt. A hajón történő szállítást azonban a folyó iszaposodása miatt eleinte Mosonnál, majd Győrnél meg kellett szakítani, és az áru kocsira átrakva folytatta útját Bécs vagy Gráz felé. A 19. század folyamán a Győrből nyugatra szállított legfontosabb árucikk 7
