Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

III. fejezet. A vízvezeték

LIVERPOOL VÍZMÜVE emelkedik ki a vízből, a melyhez az országúiról külön feljáró vezet. A hatalmas építmény, a mely dimen­zióival és architektúrájának szépségével valóságos koronája az egész vidéknek, több mint 60 méter magas és körülbelül 20 méterrel éri túl a legmaga­sabb vízállást. A boltíves torony külső részén két beeresztő­­tolattyú van, a melyeknek mindegyike hat egymás fölé rakott 9 láb átmérőjű csőből áll. Megfelelően szerkesztett vezető-művek és fogantyúk segélyével módunkban van a csőrészek bármelyikét az alattuk fekvőktől elkülöníteni és így hatféle szintben bocsát­hatjuk be a vizet a toronyba. A beeresztő-tolattyú­­nak ez az emeletes szerkezete egy U alakra hajtott és a legalsó csőrészhez csatlakozó cső segélyével összeköttetésben áll a torony belsejében elhelyezett seriával, a mely teljesen hasonló elven épült fel. E szerkezetek segélyével a kezelő a vizet olyan szintből bocsáthatja be, a melyben az a legtisztább és a nagy víztömegek majdnem nyugalmi állapotban jutnak a tartóba. A víztorony fenekén három tölcséralakú nyílás van, a melyek egy- és egyötöd méter átmérőjű csövekbe bocsátják a vizet. E csövek a fő vízvezető hálózatba szolgálnak és mindegyikük külön tolattyú­­val zárható. Mielőtt azonban a torony vize a töl­csérbe érne, szűrőkön halad keresztül, a mely finom réz-szövetből készült szűrők mintegy 3 méter átmérővel 8 méter magasak és a tölcsérek felett helyezkednek el. A szűrőket nagy gondossággal 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom