Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

IV. fejezet. A Forth-folyam hídja

A FORTH-FOLYAM HÍDJA

ajtaja és mi leszálltunkban nagyon is megérezzük a levegőnek szokatlanul erős nyomását, a mely nyomásnak a külső atmoszférán kívül a vízoszlopot is egyensúlyban kell tartania. Mivel io méteres magasságú vízoszlopnak egy atmoszféra túlnyomás felel meg, 20 méter mélységben, a hová időközben leértünk, a megszokott egy atmoszféra nyomás helyett háromakkorát érezünk testünknek minden részén. Ennél már csak legfeljebb még egygyel nagyobbat bír el az ember természete és bizony nehezen tudjuk elképzelni, hogy ilyen szokatlanul keserves helyzetben hogy esik a súlyos testi munka. Pedig azok az emberek, a kik közé most lépünk, nehéz munkából élnek. Nagyobbrészt olaszok, de vannak közöttük francziák, belgák, németek, sőt magyarok is. Csak angolokat nem látunk, a minek azzal adja igen kevéssé valószínű magyarázatát vezetőnk, hogy e munkások gyakorlottabbak és jobban is értenek az efajta munkához az angoloknál. Az alsó caisson-részt villamos lámpák világítják meg és ezeknek a fényénél látjuk, hogy két ember súlyos kalapácscsal üti egy törő vasnak a tetejét, a melyet az ütések közben forgatva, illesztve tart egy harmadik munkás. Lyukat vágnak, a melyben robbantó anyagot helyeznek el. A mint eléggé mély nyílást készítettek, gondosan beléteszik a robbantó szert, a lámpákat eloltják és a függélyes csatornán, a melyen röviddel ezelőtt leszálltunk, felmászunk valamennyien, ki a szabad levegőre. A lövegeket villamos áram segélyével elsütik és a mikor vége a tompán hangzó robbanás pusztí-