Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA fentebb leírt zárógátakat használták, a melyeknek czölöpök képezik a kerületét. Azonban az Inchgarvie torony déli pilléreinek és Queensferry valamennyi pillérjének az alapmunkáját már sűrített levegővel dolgozó caisson segélyével végezték és e specziális munka annyira érdekes, hogy kissé részletesebben foglatkozunk vele. Magukat a sülyesztő szekrényeket a Queensferry felé eső parton emelték, elkészültük után felszerelték őket építőanyaggal és szerszámokkal, majd pedig elúsztatták azokra a helyekre, a hol az alapok elkészítése végett le akarták siilyeszteni a víz alá. E helyeken már jó eleve köralakú, 20 méternél nagyobb átmérőjű tutajokat vertek, a melyeknek a szélén, a tutaj végétől alig egy lábnyira keskenyvágányú vasúti pályát fektettek, a közepén pedig állványt helyeztek el. A vágányokon egy kis kocsi szaladhat körben, a mely egy hengerre csévélt és alul 30 kg. súlylyal terhelt sodrony segélyével megméri a víz mélységét a tutaj kerületének különböző pontjain. A tutaj helyének megállapításánál a középen elhelyezett oszlopos állvány volt mértékadó, a melynek pontos állását műszerekkel határozták meg. Ez megtörténvén, megkezdődtek a mélységmérések. Inchgarvie déli pillérjeinél a fenéken lejtősen sziklás a talaj és itt a legmélyebb pontokon homokzsákokat sülyesztettek el, hogy a caisson falának alsó széle lehetőleg sík alapon nyugodjék. Ilyképen megtéve minden előkészületet a caisson méltó fogadására, azt a kijelölt helyre vontatták. 102
