Archibald, Williams: Korunk találmányai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapet, 1910)

A gyorstávíró

A GYORSTÁVÍRÓ. A legfelsőbb sor a huzalokon ismert erejű negatív áramot bocsát keresztül. Hz fel- vagy lefelé irányuló egyenes vonásokat közvetít, mint pl. a «t» felső részében. A második sor ugyanolyan erős pozitív áramot vezet és a betűk középső részében fel- és lefelé irá­nyuló vonásokat okoz, mint az «о» mindkét felében. Végre a harmadik soron keresztül kétszer olyan erős, szintén pozitív áram záródik és a középső meg alsó sávon keresztül vonuló, kétszer oly hosszú vo­násokat hozza létre ilyen pl. а «р» betű. Hogy az eszköztől származó írás ne csak zeg-zugos vonal maradjon, szükséges, hogy a fölfelé irányuló vonások ugyanott legyenek, ahol a lefelé irányulok. Már pedig, mint tudjuk, a tükörből visszavetett fény­pont folytonosan halad balról jobbra a papírszalagon. Ezért egy olyan berendezésről kell gondoskodni, amely időnként tökéletesen megállítja a fénypont előre haladását, úgy, hogy lefelé és felfelé is egész függőleges vonalalakot írhasson. Sőt más esetben még az sem elegendő, hogy a vízszintes mozgások tökéletesen kiegyenlítődjenek, hanem a rendes jobb­felé haladáson egyenesen a balfelé nyomulásnak kell győzedelmeskednie, hogy például olyan vonások vál­janak lehetségessé, mint az «е» betű balfelé húzott (fölső) görbéje. Ezen célra a 4. és 5. lyukacskák sora a második telenfonhoz folyó áramokat enged át, amelyek a tükröcskét függőleges tengelye körül forgatják, minek következtében a visszavetett sugár vízszintes irányú eltérést szenved. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom