Archibald, Williams: Korunk találmányai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapet, 1910)

A drótnélküli távíró

A DRÓTNÉLKÜLI TÁVÍRÓ.

Úgy felelünk tehát, hogy a közvetítés rezgő, hullámzó mozgás útján történik. Tekintsük az étert valami igen rugalmas anyagnak. Ha ezen anyag egyik részének valami jelenség, legyen az hő, fény, avagy villamosság, mozgást kölcsönöz, a mozgás átterelődik a szomszéd részecskékre, ameddig az összes részecskék ringó, de nem haladó mozgásba kerülnek. Az egészet körülbelül egy farkánál fogva leszögezett kígyó vonaglásához hasonlítliátjuk.

Az éter hullámainak hossza a legkülönbözőbb, lehet Az érzékeinkre, vagy érzékeny eszközeinkre ható benyomás pedig épen a hullámok hosszától függ. Elmésen összeállított eszközökkel sikerült többféle éterhullám hosszát megmérni. Ha 500 billió ilyen rezgés keletkezik egy másodperc alatt s az egyes hullámhosszak egy centiméternek alig 17000-red részét teszik ki, akkor szemünkre gyakorolnak benyomást, fényt látunk, még pedig vörös fényt. Ha kétszer ennyi a rezgés, míg a hullámok hossza a föntebbieknek csak fele, szemünkben ibolyaszín fény benyomását keltik.

Ha a rezgés még gyorsabb s a hullámok hossza még csekélyebb, szemünk semmit sem vesz már észre : ilyen hatásokra berendezve nincsen, ezek számára vak, de annál erősebben hatnak a fotografáló lemezre ezek az «ibolyántúli» sugarak. Hasonlóképen, ha a rezgés üteme lassúbb, mint a föntebb említett vörös fényé, a hatás szemünkben szintén elmarad, de megérezzük bőrünk felületével, mint sugárzó hőt; még akkor is, ha a rezgés már nagyon meglassúdott, úgy, hogy a hullámhossz néhány század milliméter.

16