Archibald, Williams: Korunk találmányai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapet, 1910)

A drótnélküli távíró

A DRÓTNÉLKÜLI TÁVÍRÓ.

volt, bár nagy és csodálatos diadalra vezettek, még korántsem okoztak forradalmat a távírás terén, hanem a forradalomnak talán csupán előhírnökei voltak.

A drótnélküli távírás olyan széleskörű tárgy, hogy lehetetlen vele tüzetesen foglalkozni egyetlen rövid fejezet keretében. Másrészt szintúgy lehetetlen, tudomást nem venni róla egy olyan könyvben, melynek legelső célja föltárni az olvasó előtt a tudományos kutatás legutolsó eredményeit.

Sőt, azon föltünés, amelyet joggal keltett, arra késztet bennünket, hogy a drótnélküli távírónak ne csak helyet szorítsunk, hanem annak szenteljük mindjárt a bevezető fejezetet. Ennélfogva a legelső lapokat szánjuk a drótnélküli távíró történetének és elméletének rövid ismertetésére, megemlítvén azokat a különböző módszereket, melyek segítségével sikerült távolba-ható jelzéseket adni.

A jelenség magyarázatának keresése csábította e sorok íróját arra, hogy az éter problémájáról is megemlékezzék, melynek most a tudomány különböző ágaiban kutató férfiak nagy jelentőséget tulajdonítanak, abban reménykedve, hogy talán sikerül benne eddig ismeretlen eredetű jelenségek kulcsát meglelni.

Mi az éter? Legelőször is, az éternek még létezése is föltevésen alapszik, mint az atom vagy a molekula fogalma. Mai napig senki sem állíthatja, hogy látta volna, vagy egyáltalában akármilyen tapasztalatot szerzett volna róla.

Az éter létezéséről szóló hipotézis csak annyiban indokolható, hogy ezen föltevés megmagyaráz és