Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
III. A termék (-technológia) innovációk
Ezeknek a tudományról alkotott képe általában leegyszerűsített, s az eredményességet pusztán a gyakorlatban megvalósított termékben, technológiában látják. Ha nagy a gyakorlatuk, az elvi alapkutatás eredményei közül helyesen tudják kiválasztani azokat, amelyeket érdemes céikutatás tárgyává tenni. A két szélső eset között vannak a célkutatásban, s annak alapkutatási területein foglalkozók, akik a célkutatás során felmerülő természettudományos ismerethiányokat derítik fel, s az első kategóriával szemben agyuk rájár arra, hogyan lehet elvi eredményt termékké, technológiává alakitani. A kapitalizmus kialakulásától kezdve • megfigyelhető, a mai komplikált interdiszplinaritással teli világban különösen szembetűnő, hogy az elvi eredmények gyakorlati értékké alakitása igényli a termékenyitő véleménycseréket. A fejlett ipari államokban ezt szolgálják az ipari kutatóhelyeken és az iparban rendszeresen megtartott vitaelőadások. Ugyanezt szolgálják az ipar által felkért tudományos szakértők ipari látogatásai, s végül a nagyobb iparvállalatoknál a legtöbb helyen megtalálható igazgatói tudományos tanácsok. Különösen káros lehet az iparban a jelzett intézmények hiánya. Ennek következménye, hogy az ipari tevékenység nem tudja igénybe venni a saját legközvetlenebb érdekében sem a hazai, esetleg a külföldi szaktudást, de legalább ekkora a kár azoknál a szakembereknél, akik az alapkutatást és a célkutatást egyaránt művelni lennének képesek, mert igy nem érzékelik az ipar megoldandó problémáit, amelyek az 6 szemléleti szintjükön a valóban izgalmas tudományos problémák egyben. Az innováció másik akadályozója lehet az innovációs gondolatokat létrehozó kis közösségek, általában a szükséges közösségi háttér hiánya. A jövőben a K+F területén •и 82
