Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
II. A kreativitás
A Delpi módszer menete: a cél- és feladatrendszer rögzítését követően - rendszerint levélben - felkérjük a részvevő szakembereket, hogy határidőre /általában maximum 2 héten belül/ fejtsék ki részletes javaslataikat. /А cél- és feladatrendszer meghatározására előzetes brain storming-ot szervezhetünk./ A beérkezett válaszokat - azok értékelésére kijelölt - értékelő csoport dolgozza fel és állit össze komplex javaslatot. Abban az esetben, ha a beérkezett válaszok között jelentős ellentmondások vannak, azok nem szolgáltatnak elég ismeretet a teljes megoldáshoz, uj felkérő levelet szerkesztünk, benne ismertetve a felmerült problémákat. A részvevők a második fordulóban már többoldalú problémamegközelitéssel találkoznak, amely alkalmas lehet arra, hogy asszociációval uj gondolatokat ébresszen. /Itt annak ellenére, hogy a részvevők nincsenek együtt, talán nem is ismerik egymást, mégis a brain storminghoz hasonló folyamat játszódik le/. Lehetővé válik a szokásostól eltérő, újszerű megoldási variációk kidolgozása azzal az előnnyel párosulva, hogy nyugodt, önálló munkára épülő, rendszerint csiszolt javaslatokhoz jutunk. A Delphi-fordulók /felkéréstől-felkérésig terjedő munkaszakaszok/ száma a probléma bonyolultságától, a részvevők, az értékelőcsoport, az irányitók munkájától függ. Lehetséges, hogy például csak négy* de előfordulhat, hogy tiz forduló is szükséges a végleges megoldás kidolgozására. A Delphi-módszer előnye, hogy a részvevők időben és helyben nem korlátozottak, egymás számára ismeretlenek maradhatnak /egyes személyek nem válhatnak dominánsakká/, kiküszöböli a státuszból és konformitásból származó kényszert, mindvégig probléma-centrikus marad. Hátránya, hogy viszonylag időigényes, a részvevők egymás általi motivációja nem jöhet létre, a "vezérkar" által elkc atett hibák /nem kellő tárgyi ismeret, objektivitás/ iránt rendkivül érzékeny a módszer. 62
