Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
II. A kreativitás
lamennyi feltétele külön-külön már régen adott volt, csak a katalizátor, a kohó hiányzott, amely elősegítette volna azok eggyé ötvözését egyetlen ember fejében. Ha ehhez egyetlen pillanat elég, amikor az ember /bármely ember!/ lel-.i szemével valamennyi részletet átfogva rögtön felismeri kapcsolatukat, akkor persze nincs jobb dolog annál, mint hogy lepotytyan egy alma egyenesen a tudós fejére. De, mint tudjuk Newtonnak még húsz évig kellett gondolkodnia, kitartóan dolgoznia ahhoz, hogy törvényeit megalkossa. Idézzünk fel egy másik példát. Newton honfitársainak: Carlislenek és Nicholsonnak igazán nem volt oka a serendipity hiányára panaszkodni. /А serendipity szó eredeti jelentése: "Értékes tárgyak olyan helyen történő fellelésének képessége, ahol nem is keresik azokat". Ugyanezen szó jelentése a tudományos munkában a véletlen rátalálás szerencsés adottságát jelenti, amely éppen olyan szükséges eleme a tudományos munkának, mint a kitartó türelem/. Teljes mértékben érezhették a serendipity kegyes jóindulatát azon a napon, amikor értetlenségből vizet csöpögtettek a telep cinklemezkéire. És mi történt? Milyen visszhangot váltott ki ez a jelenség az agyukban, gondolkodásukban? Tulajdonképpen semmilyet, egy darabig még játszadoztak a véletlen által nekik juttatott játékszerrel, majd eldobták. És mit kellett volna tennie a vérbeli kutatónak? Azt, amit Röntgen csinált, amikor egy ködös novemberi éjszakán bekopogott dolgozó szobájába a serendipity: megvizsgálta az ajándékot, ötven napig ki sem jött a laboratóriumból, amig minden kérdésre választ nem kapott és meg nem irta a müvet, amelyhez már senki sem tudott semmi lényegeset hozzátenni. És még valami:"a titokzatos kopogás"-t hallva, ki kell tárni az ajtót, tisztelettel be kell bocsátani a "váratlan vendéget", nem pedig azt dünnyögni: nem érek rá, jöj'jön később, vagy ki az már megint. Hiszen hallotta a serendipity csábitó kopogtatását Lénárd is, amikor meg46