Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

vagy megismerést jelent. Az a villanás, amely a tudatos gondolkodás és a képzelőerő között érintkezést teremt.

Az intuitiv "megérzést" úgy definiálták, mint azt az "egyesitő vagy világosságot teremtő ötletet, amely a bennünket intenziven foglalkoztató probléma megoldásaként hirtelen villan fel a tudatban".

Az intuitiv villanásokról beszélgetve tudósokkal kiderült, hogy legtöbben teljesen váratlanul tapasztaltak ilyesmit, elalváskor, ébredéskor vagy olyan tevékenység közben, amelynek semmi köze sem volt az általuk megoldandó problémához. Előfordulhat az is, hogy valamilyen megoldás hosszadalmas, fárasztó keresése után pihenés közben villan fel a felismerés. Ezzel szemben a fizikai fáradtság, bosszúság, vagy a határidő sürgetése tökéletesen megbéníthatja az intuíciót.

Az intuíciónak az alkotó munkában betöltött helyét illetően azt állapíthatjuk meg, hogy először megfigyelés utján össze kell gyűjtenünk a tényeket, majd elraktároznunk emlékezetünkben. Ezután a racionális gondolkodás követelményei szerint logikus rendszerezés következik. Olykor ez a folyamat már magában is elegendő a keresett megoldáshoz.

De ha a tények a tudatos elmélkedés és következtetés után sem nyújtanak harmonikus képet, a tudatnak le kell mondania arról a meggyökeresedett szokásáról, hogy kikényszeritse a konvencionális rendet, szabad teret kell engednie a fantázia játékának. Ekkor a gátlásmentes képzelőerő vezérlete alatt számtalan többé-kevésbé véletlenszerű asszociáció keletkezik. Olyan ez, mint az álom, amelyet a szokványos értelem ostobaságnak tart és nem vesz figyelembe. Csakhogy a fantázia kaleidoszkópja által konstruált számtalan tény-mozaik közül valamelyik esetleg olyan közel kerül a valósághoz, hogy intuitiv villanást idéz elő, és ennek robbanóereje a tudatba löki a felismerést. Más szóval, a képzelőerő a tények ujfaj-36