Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

előzőekben ismertetett lappangási szakasznak felel meg/. A gát átugrásában a "szerencsés véletlen", a "természet sugallata" oly módon játszik szerepet, hogy a tudós mintegy a kutatással nem összefüggő jelenséghez való gondolattársítással /asszociációval/, intuició segítségével legyőzi az akadályt. Ezen problémamegoldó, heurisztikus tevékenységben a következő közös vonásokat észlelhetjük:- különlegesen aktiv, elapadhatatlan kíváncsiság a dolgok megismerése iránt;- rendkívüli megfigyelőképesség, érzékenység olyanok meglátására, amik mellett mások elsiklanak;- képesség a saját ismeretek, tapasztalatok olyan mozgósítására, rendezésére, amely lehetővé teszi a természet rejtett törvényszerűségeinek felismerését;- eredetiség a probléma meglátásában és a problémamegoldás módjában, ami megmutatkozik a különböző megoldási variánsok felépítésében és végigvitelében, valamint a sablonos, megszokott látásmód, vizsgálódás legyőzésében;- képesség a természettől mintegy véletlens^zertjen ajánlkozó "súgás" megértésére;- kitartás a probléma megfejtésében, ami megnyilvánul az átmeneti kudarcok leküzdésében;- a feltárt jelenség, törvényszerűség bizonyításának képessége.

A probléma újszerű megoldásával a kör még nem zárul.További kemény munkára van szükség: az eredmények alátámasztására bizonyító adatokkal, a részproblémák kidolgozására, a részműveletek elvégzésére.

A megoldás megszületését tehát a részletes kidolgozás, bizonyítás munkaszakasza követi.' Más szóval a spontánt a szándékos, a teljes elfogadát a kritika, az intuíciót az aprólé21