Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

Az adatgyűjtés aktivitása, az elvégzett munka mennyisége azonban - bár nagyon fontos a sikerhez - önmagában még nem vezet tudományos felfedezéshez, találmányhoz. Ismét Darwin önéletrajzi soraival világítunk rá a további - minőségileg elengedhetetlen - feltételre: "... azt hiszem, kiválók az átlagemberek közül abban, hogy észreveszek dolgokat, amelyek könnyen elkerülik a figyelmet és gondosan szemügyre veszem őket. Szorgalmasabban megfigyelni és összegyűjteni a tényeket alig lehetett volna. De ennél is sokkal fontosabb, hegy lankadatlanul és forrón szeretem a természettudományt."

A kezdet kezdetén az alkotó hipotézist, tudományos elképzelést, gyakorlati megoldási irányt, feltételezést alakit ki arra vonatkozóan, amit további kutatása, alkotó munkája során bizonyítani, megvalósítani akar. Ehhez gyűjt egzakt adatokat. Ez a hipotézis - akár bizonyítást nyer az egzakt adatok elemzése során, akár nem - minden esetben hasznos. A tudományok fejlődésének gyakori jelensége, hogy egy-egy munka közben vétett hiba vezet egészen újszerű megoldáshoz, felfedezéshez. Az alkotó megfelelő rugalmassága esetén tehát a helytelen hipotézés csak ideiglenes kudarcot okoz, amit leküzdve újabb megoldáshoz is el lehet jutni. Sőt, a kutatók például igen gyakran módszeresen próbára teszik kiindulási elgondolásukat , hogy azt megcáfolva eljussanak az igazi hipotézishez .

Feynman ezzel kapcsolatban leirja: "Elsősorban az iránt érdeklődünk, ami nincs összhangban az ismert igazságokkal. Konstruálunk készülékeket, hogy olyan uj helyzeteket teremthessünk, amelyek a hipotézist nem bizonyitják. Ez kényszerít minket uj hipotézisek keresésére..." Ezek a meg nem felelések olyanok, amelyeket a problematikában nem érdekelt ember egy kézlegyintéssel elintéz. De az alkotó éppen az ilyen szokatlan. nyitott,' ellentmondásokkal teli helyzetekben nem tud megnyugodni, fáradhatatlanul keresi a választ. Mindez

13