Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
III. A termék (-technológia) innovációk
kapcsolatban kell lennie. Jól szervezett célkutatásnál az ipari érdekeket szolgáló kutatást az iparon keresztül kell finanszírozni, s csak a kormányzatilag kiemelt célkutatásnál célszerű központi szerveken át biztosítani a kutatás feltételeit. Ha iparunknak az uj termékek bevezetése iránti fogadókészségét vizsgáljuk, számos akadályra bukkanunk. Az ipar irányításának vannak olyan pontjai, amelyek fékezik a fejlődést.Alapvető gátat jelent, hogy a bővitett újratermelés lehetősége sok esetben nincsen meg. A bázisszemlélet gátolja az ipari vezetők mozgékonyságát és rizikóvállalási készségét. Sok ipari vállalat fejlődését fékezi a piaci kényszer hiánya is. További közgazdasági probléma az, hogy az innovációs nyereségérdekeltség intenzitásának alacsony foka miatt nálunk nem alakult ki olyan erőteljes "extraprofit-mechanizmus", amely mellett az ipar a műszaki ismereteket /találmányokat, újításokat, know-how jellegű tapasztalatokat, stb./ illetően megfelelő szívóhatást gyakorolna a K+F szférára. Nemzetközi tapasztalatok szerint általában az átlagprofit ötszörösét elérő többletnyereség kilátása teszi vonzóvá az innovációt és késztet erőteljesen az azzal összefüggő kockázatok, többletköltségek és többleterőieszitések vállalására még versenymechanizmus mellett is. Nálunk ilyen mértékű többletnyereség elvi elismerése - többek között az antiinflációs kurzus és a tisztességtelen ár nivelláló felfogása miatt - nem képzelhető el. Ennek megfelelően intenziv szívó hatás nem alakul ki az iparban a műszaki ismeretek tekintetében, helyette inkább a "nyomás" /ennek keretében társadalmi nyomás/ működik a K+F szféra felől a műszaki ismeretek bevezetésére. Az iparban tehát markánsabb innovációs nyereségérdekeltségre lenne szükség, amelyet főként az árrendszeren és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos preferenciális adórendszeren keresztül lehet megteremteni. 116