Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

III. A termék (-technológia) innovációk

A pályázati rendszer kialakítása a K + F alapkutatásra szánt pénzéből finanszírozandó. A megoldásához több ux vezethet, ezek kimunkálása a tudományszervezők felaoata.

Sokkal nehezebb feladatot jelent a célkutaxás finanszírozása és szervezése. Ezt ugyanis nem alulról kell kialakítani, hanem valamilyen szinten felülről. A szint lehet vállalati vagy kormányzati. Bármelyiknél a legnehezebb kérdés a célkutatás témájának kijelölése.

Döntő piaci áttörés ipari téren elsősorban a hazai elvi alapkutatásból remélhető. A külföldi eredményekre épülő célkutatásoknál ugyanis eleve számolni kell a konkurrens célkutatásokkal és innovációval. /А hazai természetxudcmányos és műszaki elvi alapkutatás összes eredményeiből néhány *-ra lehet számítani, mint amiből célkutstás indítható/.

A kormányzati szintű kiválasztás alapvető iparpolitikai, honvédelmi, mezőgazdaságpolítikai szempontok szerint történhet. Ezekre célszerű szakértői közösségeket alakítani, amelyek a hazai elvi alapkutatás eredményeit is abba a keretbe helyezik, amely a kitűzött célhoz vezethet. Emellett a cél kutatás kijelölésével megszabják a célkutatáson belüli további alapkutatás, fejlesztési és alkalmazási kutatás feladatait és időprogramját.

A célkutatás drága. Az elvi alapkutatáshoz képest cszszehasonlithatatlanul sok pénzt és ezzel együtt erőkoncentrációt igényel. /Ha feltesszük, hogy hazánkban 2,5 milliárd Ft-ot fordítalak elvi alapkutatásra évente, és ebből kb. 5* hoz innovációra felhasználható eredményt, akkor körülbelül 125 mFt-tal lehet számolni amit erre felhasználunk. Ennek a célkutatása kb 20-30-szor annyiba kerül, mint az elvi alapkutatás. A célkutatás azon részére, ami hazai elvi alapkutatásra épül, fel kell tehát használni kb. 2,5-4 milliárd Ft-ot évente. Tudni kell ugyanakkor, hogy ezeknek a célku-113