Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
III. A termék (-technológia) innovációk
A fejlesztési munka feltételei sincsenek kielégitően biztositva. Főleg a berendezések, műszerek hiányára, szinvonaltalanságára panaszkodnak a szakemberek. A "szervezetidegen"- kezdeményezések általában kudarcot vallottak, a "saját" ötletek viszont általában megvalósultak. Ez is bizonyltja, hogy a szervezetközi kapcsolatok ápolására még nincsenek kellően motiválva a vállalatok. A termelés személyi dimenziójában is találhatók gátló elemek. Például a hierarchikus beállitottságon kivül a teljesítményre való motiváltság nem elég magas. A befolyásuk növelésére magasan és teljesitményre alacsonyan motivált személyek szakmai sikeresélye például mindössze 30 %. A K+F folyamatok résztvevőinek gazdasági-szervezeti-igazgatási képességei jelentősen elmaradnak elméleti-műszaki ismereteiktől. /Ütértékü skálán 3,8, illetve 4,25 értékű osztályzatot adtak önmaguknak. Az elégedettségi vizsgálatok közül az alábbiak emelhetők ki:a résztvevők mintegy 40 %-a szerint kutatás-fejlesztési munkájuk közömbös jövedelmükre nézve. A vegyipari műszakiak egyharmada elégedetlen munkahelyével. A termelés műszaki gárdájának mintegy egynegyede-egyharmada elégedetlen jövedelmével, szakmai•fejlődésével vagy hivatali előrejutásával. A műszaki fejlesztésben részt vevőknek 90 százaléka mérnöki diplomával rendelkezik. Nagyon kicsi azoknak a szakembereknek az aránya, akik egy ilyen bonyolult társadalmi folyamatban éppen azokat a szempontokat képviselhetnék, amelyek túlmutatnak a szűk technikai, "technokratikus" feladatokon. Durva becslések szerint a műszaki fejlesztési folyamatnak mintegy 60 százaléka társadalmi-gazdaságiszervezési-jogi-emberi akciókhoz kapcsolódik, vállalatainknál viszont kevés az ezek kezeléséhez értő emberek száma. A makrotársadalmi-gazdasági, a szervezeti és a személyi szintek közel sem egyenértékűek a műszaki fejlesztés-100