Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - III. fejezet. A versenykorlátozás jogi szabályozása
ki újabb és újabb, egyelőre a generálklauzula alapján szankcionált, későbbiekben esetleg majd nevesitheto tényállások. Minden olyan esetben tehát ha a törvény nevesített védelmet nem is nyújt, bizton lehet a generálklauzulához fordulni, feltéve persze, hogy magatartás üzleti tisztessége ütköző volta megállapítható. III. fejezet a versenykorlátozás jogi szabályozása 33. A törvény következő nagyobb normacsoportja a versenykorlátozásokra vonatkozó joganyag. Tudott dolog, hogy a termékforgalmazásra, az árszabályozásra, a társulásokra vonatkozó szabályok eddig is tartalmaztak versenyt korlátozó magatartánok elleni tilalmakat. Ezeket azonban azért nem alkalmazták sohasem, mert a versenykorlátozást teljes mértékben tilalmazták. Nyilvánvaló azonban, hogy mindenféle társulás, tartós együttműködés, kooperáció tartalmaz a partner irányában kizárólagossági, ezért már önmagában véve versenykorlátozási elemeket. Egy közös vállalat, társulás pl. nyilván elsősorban az alapítók szükségleteinek kielégítésére jön létre, kívülállókkal vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lép kapcsolatba. Hasonló profilú gazdasági tevékenységet folytatók társulása egy termék közös előállítására nyilván azt jelenti, hogy a tagok megszűnnek versenytársak lenni az adott termék tekintetében. Egy termelő vállalatnak a kiskereskedelmi vállalattal kötött kizárólagossági szerződése, melynek alapján létesített mintaboltban csak a termelő áruit árulja a kereskedő, kizárja onnan a versenytársak áruit, azaz kizárja a versenyt. Az eddigi tilalmak ezeket az együttműködéseket elvben tiltották, de mivel a gazdasági racionalitással ütköztek, 46
