Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - I. fejezet. A tisztességtelen verseny jogi szabályozása

követelményként ahhoz, hogy versenyjogi védelmet lehessen nyerni utánzás cimén. Tömegárukra is lehet azonban védelmet nyerni akkor, ha a tényállás szubjektív oldalán súlyosbító körülmény forog fenn: az utánzásra a felek közötti bizalmi viszony megsértésével került sor. Ugyancsak tisztességtelen, tehát szolgai utánzásnak minősül az üzleti tárgyalások során megtudott titok felhasználása a tárgyalások sikertelensége esetén.

Liindezek árujelzők utánzása esetén is érvényesek. 3gy közelmúltban tárgyalt perben szereplő tényállás szerint a felperestől vásárló nagykereskedő-alperes jelentéktelen változtatással a felperes jelzését nyomatta a gyártó-utánzó-alperessel annak olcsóbb anyagból készüli? termékére a felperesnek a piacról való kiszorítása céljából. A bíróság a nagykereskedő terhére bizalcmsértést, a gyártó terhére pedig másik bizalomsértésének utánzására való tiltott kihasználását állapította meg és mindkettőt utánzásban marasztalta.

Visszautalva fentiek ismeretében az előbb említett Gf.

II 3O.9I5/I984.6. számú Ítéletre, melyben a Legfelsőbb Bíróság a gyártmánykatalógusban közzétett termék változtatás nélküli leutánzását minősítette utánzásnak, alighanem vizsgálni kellett volna azt, hogy

a/ az utánzott terméknek van-e valamilyen eredeti vonása, tehát hogy nem tömegtermék - pl. konnektor - utánzásáról van-e szó, amit nem szabad tilalmazni, hiszen eg/ műszaki megoldás elterjedését akadályoznánk vele;

Ъ/ ezzel összefüggésben van-e önálló szellemi alkotástartalma, végül

с/ ennek kifejlesztése világpiaci átlagot alapul véve milyen idő- és költségráfordítást igényelt.

Adott esetben ugyanis egy nagyfeszültségű -380 Volt-os villanykapcsolóról volt szó, amelynek eredeti jellegét szakértői vélemény alapján lehetett volna csak eldönteni. A fel-28