Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - I. fejezet. A tisztességtelen verseny jogi szabályozása
H. ré3z KUJftNÜS RÉSZ I, fejezet A tisztességtelen verseny ,1or,i szabályozása 22. Mint ana már utaltunk, a TGT nem különíti el világosan azokat a tényállásokat, melyeknél a versenyviszony továbbra is megkövetelendő kritérium, és azokat ahol a verseny szempontja irreleváns. Kifejezetten meg kellene követelni a versenyviszony meglétét - tehát, hogy a felek versenytársak - az üzleti titoksértésnél /5. § - 6. §/, és az utánzás és bitorlás /4. §/ tényállásánál, mivel ezek.jellegzetesen csak a versenytársat sértő versenycselekmények. Természetes azonban, hogy az utánzás fogyasztóvédelmi szempontból a fogyasztók megtévesztésének tilalmába is ütközhet és ezen a cimen a fogyasztók érdekei sem maradnak védelem nélkül. A hírnévrontás tényállása ugyan az esetek jelentős részében versenytársak között fordulhat elő, de figyelemmel kell lenni arra, hogy pl. egy adásvételi szerződésbeli kikötés - tehát nem-versenytársak közötti viszonyban - is ronthatja a kívülálló harmadik hírnevét. A versenyviszonyt ezért a 3. § esetén nem tartjuk alkalmazási feltételnek. Bizonyosan nem tartozik ide a bojkott-tilalom /8. §/, de az árunak a tervezett áremelést megelőzően a forgalomból való kivonását tiltó szakasz sem /7. §/. Ezek esetében a versenyviszony teljesen irreleváns, a jogvédelmet nem lehet azon az alapon megtagadni, hogy a sértett nem versenytárs. Megítélésünk szerint helyesebb, világosabb lett volna e két utóbbi szabályt a következő fejezettel: fogyasztók megtévesztése tilalmával együtt kifejezetten nem-versenytényáll ásként egy blokkban szabályozni /vagyis olyan tényállásként, amelynél a versenynek semmiféle relevanciája nincs, a szabály egyaránt vonatkozik 21
