Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)

A titoktartási megállapodásokról

ereje, kitartása ahhoz is, hogy a szerződésszegés alapozott igénye érvényesiteni tudja, ha kell birósági utón is. Ha erre nem képes, kilátásai ebben a vonatkozásban kevéssé rózsásak. Ha a potenciális hasznositó kis tőkeerejű cég, különösen pedig ha kicsi közvetitó kereskedő, fennáll annak a veszélye, hogy szerződésszegés esetén a követelést egyszerűen nem lehet behaj­tani rajta. Ez mindenkor vizsgálandó és mérlegelendő szempont. Közvetitő kereskedő esetében ezért a legcélszerűbb megoldás, hogy a titoktartási kötelezettséget a technológia hasznosításá­ban potenciálisan érdekelt ügyfelével is vállaltassuk. Minden­képpen gondolni kell arra, hogy a technológia birtokosa első­sorban azzal szemben tud fellépni, aki a titoktartási megálla­podást aláirta, s csak sokkal nehezebben - ha egyáltalán - azzal szemben, aki a technológiát valamilyen, többnyire nehezen bizonyítható uton-módon az előbbitől megszerezte és hasznosítja Ha a titoktartási megállapodás külföldi partnerrel szándékoz­zuk létrehozni olymódon, hogy mi vagyunk a technológia birto­kosának pozíciójában, a megállapodás előkészítésének szakaszá­ban célszerű igen alaposan megvizsgálni, hogy milyen jogszabá­lyok vannak érvényben e vonatkozásban ott, ahol egy esetleges szerződésszegés esetén a kérdéses partnerrel szemben fel kell lépnünk. Különösen fontos ennek alapos vizsgálata fejlődő or­szágban a nemzetközi technológia kereskedelmre vonatkozó helyi szabályozás meglehetősen radikális elemeket, törekvéseket is tartalmaz. E fejezet végén megkísérlem majd egy titoktartási megállapodás vázlatán is bemutatni, hogy hogyan állhatnak össze az itt vá­zolt szempontok egy megállapodás szöveggé. Ezt megelőzően azon­ban még három, eddig figyelmen kivül hagyott kérdésre kivánok kitérni. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom